1977. március 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

145

^ - 23 ­választók mindazt, ami érdekükben történik: a gyermekgondozási segély, a lakásprogram keretében 4o ezer család jut lakáshoz, a nagycsaládosok problémájának soronkivüli megoldása, a metró, a felüljárók, a vízellátás, a nagyarányú közmürekonstrukciók,- - hogy csak a legfontosabbakat emlitesem* De mindezeken kivül is még számos olyan intézkedés történt, amely mind a lakosság életének könnyebbé, jobbá tételét szolgálja. Ezért kell, hogy az emberek ne tartsák magától értetődőnek axx mindazt, amiben ré­szesülnek, hanem értékeljék és becsüljék meg az értük való fá­radozást, E kitűnő jelentés olvasása közben ^ felmerült pár dolog, amelyre csoportunk felhívja a figyelmet. Nagy örömmel vettük i tudomásul, hogy a VI, kerület: egyike annak a három kiválasz­tott kerületnek, amelynek távlati fejlesztése kidolgozását el­határozta a VB, A jelentés 5, oldalán kifogásolják többek között, hogy a tanácstagok egy része ritkán, vagy egyáltalán nem kapcsolódik bele a vitába. Ennek okai a következők lehetnek: Nem mindenki­nek van jó szónáki, vagy előadói készsége és ez gátló hatást fejthet ki, A tanácstag ettől még igen jó, 9Őt kiváló területi munkát végezhet. Ha továbbá a hozzászóló tanácstag csoportjá­nak nevében beszél, mint pl, énis, akkor úgy kell felfognia, hogy az egész kerület szól, mert a hozzászóló saját véjfleménye mellett a többi tanácstagnak a csoportértekezleteken elhangzott véleményét ia timácsolja, egy ilyen hozzászólás tehát kollektiv munka eredménye. Úgy gondolom továbbá, hogy maga a szavazás is véleménynyilvánítás• A második ok: A tanácsülések anyagaiban természetesen !',< V J ». •> —— ­I ~ ' ’

Next

/
Thumbnails
Contents