1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
153
VII. KÖRNYEZETVÉDELEM „Az emberi környezet védelméről" 1976-ban alkotott törvény végrehajtása nyomán válik szervezettebbé Budapesten is a környezetvédelmi tevékenység. Budapesten a levegő szennyezettsége már az 1970-es években meghaladta egyes hasonló nagyvárosok szennyezettségi szintjét. A város pesti oldalának levegője a szennyezettebb. A levegő kéntartalma a X.. XI., XII., XIII.. XIV.. VI., IX. és a IV. kerület egyes részein magas. Ennek ellensúlyozására a IV. ötéves tervidőszakban kijelölték Budapest kiemelten védett; védett és egyéb védettségű területeit és meghatározták a különböző övezeti kategóriákra érvényes előírásokat. Ezek betartása érdekében jelentősebb a Belváros fűtéskorszerűsítése. Az 1648 épület közül az IKV által kezelt 759 lakóház, továbbá 167 közintézményi épületben és 85 társasházban korszerűsítették a fűtést. Az V. ötéves tervidőszak végére a lakásállomány 62 %-át már korszerűen fütik és így a légszennyezettség mérséklődik. A zöldterületek bővülésével is csökkennek a káros környezeti hatások. Ezért is kezdődött el Budapest távlati erdőtelepítési tervének végrehajtása. A gépjármüvek gyarapodása viszont fokozza a káros légszennyeződést. Elsődlegesen a budai hegyvidéken, a védett területeken, a lakónegyedekben és egyes ipari területeken folytatódik a levegőt szennyező források korlátozása. A megtett intézkedések ellenére a levegőszennyeződés jelentősebb mérséklődése csak hosszabb távon érhető el. mert a füstmentesség csak fokozatosan biztosítható. A keletkező szennyvizek mennyisége 1975-re megközelítette a napi 1.7 millió m'-t. A Dunát j/j részben a városi közcsatorna hálózat, '/< részben az ipari üzemek vize szennyezi. Ezeknek mintegy 5%-a *.;/ a biológiai, 80%-a a mechanikai tisztitóművön folyik át, a megmaradó kb. 15% tisztítás nélkül jut a Dunába. így a Duna vízminősége a KGST norma szerinti II. osztályról III. osztályra romlik. A budai oldal helyzete a kedvezőtlenebb, mert még nem épült ki a Duna-parti főgyűjtőcsatorna. A Batthyány-tér és az Erzsébet-hid között megépül a budai dunaparti főgyűjtő I. szakasza. Az V. ötéves tervben folytatódik a tisztítótelep-program megvalósítása. Ezáltal 1980-ig a főváros szennyvíztisztító kapacitása mintegy két és félszeresére nő. A szennyvizek teljes biológiai tisztításához 4 db szennyviztisztitómű építése szükséges, ami mintegy 10 milliárd Ft, a szükséges csatornahálózat kiépítése pedig 17 milliárd Ft körüli összeget igényel, igy ennek megvalósítása több évtizedes feladat. A növekvő szemételhclyezési és megsemmisítési gondok megoldására elkezdődött a Budapesti Szemétégetőmű állami nagyberuházás előkészítése. A Rákospalotán, közel 2,5 milliárd Ft ráfordításával > készülő szemétégetőmü, amelynek 4 kazános égetője napi 1200 t szemetet, a főváros szemétmennyiség jelentős részét semmisiti meg, 1980-ig épül meg. A keletkező szemét, hulladék 60%-a még a továbbiakban is a lerakóhelyekre kerül, ezért a hagyományos módszert is fejleszteni kell. A budapesti zajszint magas értékei a nap meghatározott szakaszaiban egyes területekre, pl. a Rákóczi út és a Lenin krt. sarkára, a Soroksári útra. a Tanács krt-ra. az Üllői útra, a Népköztársaság útjára koncentrálódnak. Mivel a káros zajszint kialakulását a sűrű beépítés erősíti, ezért a városszerkezet lazítása, a zöldterület növelése, a lakások jobb hangszigetelése és a zajforrások csökkentése segítheti a zajszint gyengülését. M i — - - - - _ _ w - ■ -
