1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
154
]■ ■ VIII. A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ FEJLESZTÉSE. EGYÜTTMŰKÖDÉS PEST MEGYÉVEL I. A főváros és a: agglomerációs gyűrű kapcsolatai A budapesti agglomerációban, tehál Budapesten és a környező 44 településen 2,4 millió ember, az ország lakosságának 22%,-a él A budapesti agglomeráció fejlődésével a lakosságot és az ipart egyaránt ► szolgáló infrastruktúra fejlődése nem tartott lépést. Különösen a lakás-, a közmű ellátottságban és a közlekedésben mutatkoznak gondok. A budapesti agglomeráció előzőekben jelzett kiemelkedő szerepe és a feltárt problémák tették szükségessé, hogy a térség hosszú távú fejlesztési koncepcióját kidolgozzák. E számítások szerint a népesség 1980-ig emelkedik. 1980 1990 között pedig fokozatosan csökken. 1980-ban a budapesti agglomerációban mintegy 2.5 millió ember fog élni. A népesség koncentrációja tovább nem folytatódik, a lakosság száma még 2%-kal sem emelkedik. Az c térségben élők részaránya az ország összes lakosaihoz viszonyítva a tervidőszak kezdő és befejező évében 23% körüli szinten marad. A fővárosban a munkahelyek száma a helyben lakó aktiv dolgozók számánál több. A hiányzó munkaerőt jórészt az agglomerációs övezetből és az övezeten kívülről naponta bejáró dolgozók pótolják. A fővárosba ingázók több mint fele az agglomerációs övezet településeiből, valamivel kisebb részük pedig az övezeten kívülről származik. 4U Az infrastruktúra jelenlegi szintje és állapota fokozottabb ütemű fejlesztést igényel, különösen a lakás- és közműellátásban, a tömegközlekedés feltételeinek javításában, az általános iskolai tantermek és az egészségügy egyes területein. Az infrastruktúra egyéb ágazataiban az előzőeknél kisebb előrehaladás lehetséges. A fejlesztésekkel egyidőben fokozódó mértekben szükséges felújítani az avult közműveket. utakat és lakóházakat. A jövőben mindinkább előtérbe kerül az agglomerációs övezet lakó- és üdülőkörzeti jellege. Emellett megmaradnak a termelő funkciók is. Ezek fejlesztése csak a meglévő bázisokon, munkaerő felszabadt- . lássál történhet. Az agglomeráció termelésének és infrastruktúrájának fejlesztését egyaránt szükséges összehangolni. Ezt különösen a „vonalas"(közlekedés, közmű, energiahálózat) fejlesztés követeli meg, de megkívánják a „pontszerű" létesítmények (iskola, rendelőintézet, kórház stb.) területi elhelyezések is. 2. Az agglomerációs övezet fejlődése Az agglomerációs övezet lakónépessége 1971 75 között 46 ezer fővel gyarapodott és elérte a 394 ezer főt, 1980 végéig pedig megközelíti a 432 ezer főt. A népesség növekedése nagyobbrészt bevándorlásból származott, azonban jelentős volt a természetes szaporulatból származó növekmény is. A IV. ötéves tervidőszakban 8%-kal tovább növekedett a foglalkoztatottak száma, amely - a mezőgazdaságot kivéve minden népgazdasági ágban tapasztalható volt. Az iparban foglalkoztatottak száma 2%-kal haladta meg az 1971 évvégi állapotot. A tercier ágazatban a foglalkoztatottak száma 21%-kal Az agglomerációs övezetben 19,8 ezer lakás épült 1971 75 között. Az V. ötéves tervidőszakra ezen a területen 23 ezer lakás építését tervezik. A megépült lakások 86%-át a magánerős lakásépítések I ^
