1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
142
l } A tervidőszakban az elavult kisegítő iskolai hálózat korszerűsítése mellett 5 új iskola (57 tanterem) építését irányozzuk elő. Nő a nevelőotthoni elhelyezés iránti igény, nemcsak az általános iskolai, hanem az óvodás korú gyermekek körében is. Ezért a XI.. Neszmclyi úton egy 260 fh-es otthont építünk. Befejezésre kerül a Zamárdi Nevelőotthon általános iskolája, a régi épületben 60 fh-es óvodás otthont alakítunk ki. Bővül a gyógypedagógiai hálózat a XIV. kerületben a gyöngénlátók és a XII. kerületben az értelmi fogyatékosok intézetével. 9. Középfokú intézmények a) Szakoktatási hálózat fejlesztés Az egységes szakoktatási hálózat fejlesztése során a munkaerő-szükséglet megfelelő kielégítése érdekében közös alapokon szükséges biztosítani a szakmunkás és középfokú szakemberképzés mindennemű feltételét, ezen belül elsősorban a szakmunkásképzés színvonalának és tárgyi feltételeinek javítását. Ez a tervidőszakban komoly szervező és fejlesztő tevékenységet igényel. Az intézmények átvételekor eltérőek voltak az oktatás feltételei és a technikai adottságok. A KGM-től átvett intézményeknél kedvezőbbek, a többi tárcától átvett intézményeknél már kevésbé. A fejlesztés során *- a tárgyi adottságok egy szintre hozása mellett hálózaton belüli profil-tisztítást is szükséges végrehajtani. A várható továbbtanulási igények a munkaerő-szükséglettel mindinkább összehangolásra kerülnek. Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis azt mutatták, hogy az általános iskola VIII. osztályát elvégzők mintegy 20-25%-a a gimnáziumban. 30 35%-a szakközépiskolában. 30 32%-a szakmunkásképző intézetben tanul tovább. A szakoktatási intézményhálózat fejlesztésével el kell érni. hogy ezen intézmények és a gimnáziumok első évfolyamaira 20 25 ezer tanuló felvétele legyen lehetséges. A szakmai képzési arányok helyes kialakításához a várható szükségletek alapján a szakmunkásképző intézeteknek az ipar számára 10 11 ezer főt, az építőipar számára 1400 1500 főt, az élelmiszergazdaság | v számára 3 400 főt, a kereskedelem számára 2600 2700 főt. az egyéb nem ipari szakközépiskolákba 3500 3600 főt kellene kiképc/niök. A képzési célok elérése érdekében 870 új tanműhelyi munkahely létesül, pl. a Beregszászi úti SZMK intézetben 180 munkahelyet, a IX. kér. Timót u. 2. sz. SZMK intézetben 300 munkahelyet, a Pesti Barnabás Élelmiszer SZM K intézetbe 200 munkahelyet, a Latinka Sándor úti intézetbe 90 munkahelyet és másutt még további 100 munkahelyet létesítenek. Megkezdődik a 13. sz. intézet építése is. ahol y autószerelő és karosszéria lakatos képzést terveznek. A fejlesztés célja, hogy az egyes szakmák oktatása néhány iskolába és az ipari bázisok közelébe koncentrálódjék. A gépipari szakemberképzés pl. 4 5 helyen, Csepelen, a VII1., IX.. XIII. kerületekben folyjék ott, ahol a nagy gépipari bázisok vannak. (Csepel Müvek. Ganz Mávag. Magyar Hajó és Darugyár.) Az út- és vasút gépészeket a kelenföldi vasúti központ körzetében, az autóközlekedési szakembereket a XVI. kér. (Mátyásföld) IKARUSZ Gyárban, az építőipari szakmákat a XIV. kér. Várna utca térségében, a ruházati szakmunkásképzést a VIII. kerületben a Vörös Október Ruhagyár bázisüzem közelében csoportosítják, illetve képezik. Az egészségügyi középszintű képzést pedig a VIII. kerületi kórházak és klinikák közelségében szervezik meg II J\ 81 í v-—|ÉV * I ■ ■ — ’ 1 3 ___ ■ :•---------------
