1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
143
, Az új lakótelepek körzetében is létesülitek szakoktatási intézmények, pl. a XV. kerületben Újpalotán épült a Nyomda és Textilipari Szakmunkásképző Intézet, a XI. kerületben egy másik SZMK és egy kollégium épül. A budapesti középiskolákban továbbtanulók mintegy 34%-a vidéki. Gimnáziumban 10 12%, szakközépiskolákban 30-35%. szakmunkásképző intézetekben 55 57% a vidéki tanulók aránya. Ezek kollégiumi, tanulóotthoni elhelyezése lényeges. A tervidőszakban ezért növekszik 900 900 férőhellyel a szakközépiskolai és a szakmunkás kollégiumi hálózat. Új kollégium épül az I. sz. Szakmunkásképző Intézetnél 600 férőhellyel, az út- és vasútgépészed szakmunkás intézetnél 500 férőhellyel, a XI. kér. Mohai úton egy további diákotthon 500 férőhellyel és a Toldi Ferenc építőipari kollégium 200 férőhellyel bővül. A fejlesztések eredményeként a kollégiumokban elhelyezett tanulók aránya a szakközépiskoláknál a jelenlegi 8.2°„-ról 10.3%-ra. a szakmunkásképzésnél 20,1 %-ról 23,1%-ra növekszik. Javul a tantermi ellátottság is. Az egy osztályteremre jutó tanulók száma a középiskolákban 32,9 főről 32 főre, a szakmunkásképzőkben 89 főről 61 főre csökken. A fejlesztések eredményeként a tantermek gazdaságosabb kihasználása is mégvalósitható. (57. sz. táblázat). b) Népművelés A lakosság kulturális igénye az iskolázottsági színvonal emelkedésével, az életszínvonal javulásával, valamint a szabad idő növekedésével egvütt folyamatosan bővül iú A művelődési igények egyre differenciáltabban jelentkeznek. Ezt a heterogén igénytömeget csak szerteágazó hálózattal lehet kielégíteni. A fővárosi lakosság igényein kívül az agglomerációs övezet egyes rétegeinek szükségletét, sőt bizonyos országos igényeket csak Budapesten lehet kielégíteni. Budapest meglévő népművelési intézményhálózata ezt a feléje áramló igényt - bár nem hiánytalanul - lényegében kielégíti Az V. ötéves tervben is feladat, hogy a főváros és környéke lakossága részére megteremtődjék a jelentkező kulturális igények még jobb kielégítése, a területi cllátottságbeli különbségek fokozatos felszámolása. Ennek érdekében kívánatos, hogy az új lakótelepeken lehetőleg a lakásépítkezésekkel együtt művelődési centrumok is épüljenek. A tervidőszakban a XI. kerületben a kelenföldi lakótelepen és a IV. kerületben az. újonnan alakuló városközpontban épül egy-egy művelődési központ. Megkezdődik a XV. kerületi Művelődési Központ építése. Előreláthatólag befejeződik a XIV. kér. Zugló-lakótelcp művelődési központjának műszaki előkészítése is. A művelődési házak hálózatának korszerűsítése során a XIII. kerületben a .József Attila”, a XVI. kerületben a Mosolygó úti, a XVII. kerületben a „Dózsa” Művelődési Ház rekonstrukciója, illetve bővítése szintén befejeződik. A XXII. kerületben megépül az Ifjúsági Művelődésügyi és Sportkombinát. Az V. ötéves tervben épülő művelődési házak már többfunkciós kivitelben készülnek. Ezekben kapnak helyet a Fővárosi Szabó F.rvin Könyvtár tiókegységci. s a nagy termek olyan kialakításúak, hogy azokban színházi előadások, hangversenyek, filmvetítések, képzőművészeti tárlatok és kiállítások is megrendezésre kerülhessenek. Segítené az egyre erőteljesebben jelentkező kulturális igények kielégítését, ha az üzemi művelődési házak a kerület lakosságának művelődési igényét is részben fedezhetnek. Néhány kezdeményezés c téren már történt, pl a VIII kerületben a Ganz Mávag. a XXI. kerületben a Csepeli Munkásotthon esetében. H « vu% mm _________________________________ ,___________________________ j ________________ _________________________________________________— I J P !■ 1
