1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
136
ír n valósul meg. Az 1981-ig előirányozott 2.1 milliárd forintból egy második indító és fogadópálya s annak kiegészítő, kapcsolódó létesítményei épülnek meg. A jelenlegi 1,2 millió utasforgalom az 1980-as évek elejére évi 4 millió utasra nő. Az üzemanyagellátó-, javító és szervizhálózat kapacitása - az utóbbi évek fejlődését is figyelembe véve nem kielégítő A hálózat számottevő hányada korszerűtlen, átépítésre vagy áttelepítésre szorul. A IV. ötéves tervidőszakban a gépjármű javitó és szervizhálózat kapacitásnövekedési üteme ugyan meghaladta a gépkocsiállomány növekedési ütemét, a javítási idő azonban még lassú. A főváros területén 16 új szerviz épült, négy üzem korszerűsítése megtörtént és 13 gépkocsimosó is létesült. A javitókapacitás közel 2,5-szercsére bővült és a fejlesztések mellett több olyan szolgáltatás került bevezetésre, amely a korszerű korrózióvédelmet és a műszaki vizsgára való felkészülést segíti elő. Az V. ötéves tervben hasonló ütemű fejlesztés várható. A szolgáltatások bővítésén kivül a szervizekben kihelyezett kárfelvevő irodák is elkezdik működésüket. 5. A személvgépkocsi-forgalom növekedéséből adódó feladatok Az 1970-esévek első harmadában a személygépkocsik számának ugrásszerű emelkedése miatt a közlekedési terület tartalékai kimerültek. Alapvető feladat tehát a hasznos közlekedési területek arányának növelése. A személygépkocsik száma a jelenlegi 173 ezerről az V. ötéves terv végére Budapesten 300 ezerre növekszik. A fokozódó forgalmi igényekkel a közlekedési infrastruktúra a nagyarányú fejlesztés ellenére sem tud lépést tartani. Ezért a felszíni közlekedés lelassul. A sűrűsödő gépjárműforgalom szükségessé teszi egyes területek jármű közlekedésétől való mcntcsitését is. m. Az egyre növekvő gépjárműforgalom miatt az úthálózat terhelése növekszik, az utazási sebesség csökken, a teherforgalom és a rakodás egyre nagyobb nehézségekkel küzd, fokozottabban előtérbe kerülnek a parkolási problémák is. Ezért a forgalomirányításnak az ún. „állóforgalom'' (parkolás, rakodás) szervezését is meg kell oldania. Ez a probléma elsősorban a belvárosban, valamint az alközpontokban jelent fokozottabb tennivalókat és olyan intézkedések megtételét, amelyek növelik a parkolóhelyek számát, megfelelő forgási sebességet biztosítanak a parkolóhelyeken, szervezettebbé teszik a várakozást és összhatásukban csökkentik a szabálytalan parkolások számát. Ennek érdekében már megkezdődött a fővárosban a fizető parkoló- ! v helyek létesítése. A belvárosban jelenleg a következők vannak üzemben: Szent István tér. Engels tér. Madách tér. Bicrmann tér, Martinelli lér. Kammcrmaycr tér. Március 15. lér. Vigadó tér. Városház utca. 6. I.akóhely-munkahcly kapcsolatok A fővárosban az utazások száma naponta mintegy 4.5 millió. Egyéni jármüveken 0.8 millióan utaznak. A helyváltoztatási igény növekedni fog. Nagy távlatban Budapesten mintegy 6.5 millió napi utazással ’ lehet számolni. Az összes utazások 84%-a tömegközlekedési eszközökön történik. Budapesten a lakosság 96%-a 500 méteren belül elérheti valamelyik tömegközlekedési vonalat. A teljes tömegközlekedési hálózathossza meghaladja az. 1000 km-t. A főváros közigazgatási határain kívülről 180 ezer fö naponta jár Budapestre. Ezek az utasok a MÁV, a MÁVAUT és a HÉV vonalain érkeznek, továbbá egyes olyan városi autóbusz viszonylatokon, amelyek a város határán túli településekig közlekednek. Ezek együttes napi utaskilométer teljesítménye meghaladja a 7 milliót. A „honnan-hová" utasszámlálás szerint az utasok döntő része sugárirányban utazik a városközpontokon kívüli területekből a központba, vagy azon túl. Nagy a helyi utazások aránya is (48%). A külső kerületek közötti körirányba utazók aránya I6"„. Az utazások 83 84”,,-a bérlettel, 16 17%-a vonaljegy- gyel történik. A tömegközlekedés jelenleg még korszerűtlen. A felszíni közlekedési rendszer miatt a fontosabb közutak a tömegközlekedéstől nem mentesíthetők, pedig ez elengedhetetlen feltétele a növekvő motorizációnak. H' i.yo 75 s • ^ ^*
