1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
122
I _ ^ ________________, ... ► 4 . Ipari parkok Budapesten a felszámolásra kerülő üzemek szervezett és folyamatos kitelepítése mellett, tartós és növekvő gond az áttelepítésre kerülő üzemek, raktárak megfelelő telepítési helyének biztosítása. Az ipartelepítésre alkalmas, részben vagy egészben közművesített területek már a 60-as években elfogytak. Ezért az általános városrendezési tervben további ipari területek kijelölésére került sor. Ezek jelenlegi helyzetükben ipar fogadására alkalmatlanok. Ugyanakkor sok olyan üzem. de főként szövetkezet van. amelyek a főváros különböző területein, szétszórtan helyezkednek cl a századfordulón épült, avult épületekben vagy azok pincéiben és fejlesztési lehetőség nélkül működnek. Ezek összevonása korszerű termelési feltételek mellett működő intenzív termelő egységekké elkerülhetetlen. Van olyan nagyobb iparvállalat is, amelynek továbbfejlesztése jelenlegi helyén nem biztosítható. A tervezett új lakótelepek helyeit elfoglalva tartó és a fővároshoz kötött ipari jellegű létesítmények áttelepítéséhez is szükséges terület. Az áttelepítésre kijelölt vállalatok, szövetkezetek ugyanis a hatósági eljárások megindításakor meg termelési igényeiknek megfelelő, közmüvekkel rendelkező területen működnek, ugyanakkor az iparkitelcpitésre kijelölt új területek közművekkel, illetve összekötő gerincvezetékkel, utakkal még nincsenek ellátva. Ezért a vállalatok - népgazdasági érdekekre, valamint új üzemeltetési előfeltételek hiányára való hivatkozással - az esetek többségében megtagadhatják az áttelepülési s inkább cserehelyiséget igényelnek, amely az ipari szétszórtságot konzerválja. Az Általános Rendezési Tervhez igazodva, ipari park építésére a következő területek kerültek kijelölésre:- a X. kér. Zöldpálya utcai ipari terület (30.1 ha)- a XVI. kér. Cinkotai út mellett lévő ipari terület (150 ha) •„/ - a XXII. kér. Dél-budai terület (50 ha) Az első ipari park a X. kér. Zöldpálya utcában épül. Itt a beruházási munkálatok már folynak, az oda települő üzemek kijelölése folyamatban van. 5. A minisztériumok fővárosi beruházásainak jellemzői 1976-1980-ban A főváros területén tervezett nem tanácsi beruházások előirányzatait tárca, illetve országos főhatósági szinten ismertetjük. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok beruházásai a szükséges technológiai rekonstrukciókat. a korszerű és gazdaságilag hatékonyabb gyártmányszerkezet kialakítását, a szétszórt raktár- hálózat felszámolását, a telephelyileg koncentráltabb fejlesztéseket is tartalmazzák. A Budapesten települt gépipar az V. ötéves tervben 14.7 milliárd Ft-ot, a kohászat 4,7 milliárd Ft értékű beruházást tervez megvalósítani. ^ A Nehézipari Minisztériumhoz tartozó nehézipari vállalatok 1976-1980 között 22,4 milliárd Ft beruházással számolnak, 60%-kal többel, mint a IV. ötéves tervidőszakban. A beruházások az állóeszközök pótlási szükségletén belül a munkaerő „kiváltás”, valamint a kitelepítések, áttelepítések költségeinek egy részét is magukba foglalják. A fővárosi termelőegységeknél nagymértékű profiltisztítást hajtanak végre azzal a céllal, hogy a munkaigényes termékek gyártása vidéken összpontosuljon. A gyógyszeripar továbbfejlődik. Afcstékipar, a kozmetika és háztartásvegyipar beruházásai nem bővülnek. A gumiipar termelése az. átlagnál kisebb mértékben nő. A műanyag feldolgozó ipar dinamikusan fejlődik, a jelenleg decentralizált, elmaradott szinten lévő üzemek helyett korszerű egységek létrehozását tervezik. A szerves és szervetlen vegyipar csak a Budapesthez kötött tevékenységét fejleszti, több termék gyártását vidékre telepíti. A Könnyűipari Minisztérium vállalatainak beruházásai 1971-1975 között meghaladták a 9,5 milliárd forintot. 1976- 1980 között pedig elérik a 13,8 milliárd forintot. | H }\% 1 I
