1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
123
► A beruházások volumene is jelzi, hogy az ágazat - a népgazdasági ttjrv Budapestre vonatkozó követelménye szerint nagyobb összeget fordít a fővárosi vállalatok és telepek rekonstrukciójára, állóeszközeinek szintentartására. Sor kerül olyan szociális és munkakörülményeket, környezetvédelmet elősegítő beruházásokra, melyek egyrészt a IV. ötéves tervidőszakról húzódtak át. másrészt a munkaerő gondokat is enyhíteni próbálják. Jelentős minőséget javító kapacitással bővül a nyomdaipar és folytatódnak a papír- és bőripar környezetvédelmi beruházásai, elősegítve a főváros levegő és vízszennyező hatásainak csökkenését. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szervezetei az V. ötéves tervidőszakban közel 2,4 milliárd forintot ruháznak be, az előző évinél 30%-kal többet. Miután a termelés fejlődésének üteme az elmúlt öt év alatt mérsékeltebb volt, mint országosan, az is jelzi, hogy a régebben túlságosan Budapestre koncentrálódott élelmiszeripar fővárosi részaránya jelentősen csökken. E tendencia a jövőben is érvényesül. A beruházások fő iránya a rekonstrukció és a munkaerőt nem igénylő technológiai fejlesztés és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése. A beruházások eredményeként megvalósuló többletkapacitás a vágóhíd, a hűtőtárolótér és húsfeldolgozás, a készétel, a gyümölcs ivóié, a bébiétel, valamint az édesipar és a sörgyártás területén jelent észrevehető javulást. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium budapesti építőipari kivitelező szervezetének fejlesztésére fordított beruházások összege a V. ötéves tervben elérte a 6,9 milliárd forintot. Az országos építőipari célú beruházásokból a fővárosi vállalatok részesedésének aránya tehát meghaladta a 47%-ot. Az V. ötéves tervben a budapesti székhelyű építőipari szervezetek 15 milliárd forintot - az országosnak 62,3%-át - fordítják az ágazat fejlesztésére. A kivitelező építőipar biztosítani kívánja a termelés növelését elősegítő technikai, technológiai cs állóeszköz állomány bővítését, a kapacitást növelő rekonstrukciók folytatását. Jelentős a munkásszállások építésére és korszerűsítésére fordítandó előirányzat is. m. A főváros építőanyag ikrának szelektiv fejlesztésére vonatkozó célkitűzések már érvényesültek a IV. ötéves tervidőszak beruházáspolitikájában. A rendelkezésre álló közel 1,6 milliárd forintot különböző rekonstrukciók megvalósítására, a technológia fejlesztésére, az anyagmozgatás gépesítésére és a szociális ellátás javítására fordították. Az épitőanyagiparra az V. ötéves tervidőszakban előirányzott fejlesztések 2.9 milliárd forint összegű beruházást igényelnek, zömmel a további rekonstrukciók végrehajtásához és a termelés bővítéséhez. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium fővárosban települt közlekedési eszközöket gyártó és javító ipara szerény keretekkel gazdálkodott a IV. ötéves tervben, mindössze 400 millió Ft-ot ruháztak be. Az V. ötéves tervidőszakra előirányzott beruházási forrás sem éri el a 600 millió Ft-ot. A tervezett fejlesztések nem allnak arányban a növekvő gépjárműállomány javítási, szervizelési igényével. A közlekedési ágazat építőipara a budapesti telephelyeinek fejlesztésére 1971-1975 között 830 millió Ft-ot, az V. ötéves tervidőszakban pedig 2 milliárd Ft-ot fordít elsősorban a mélyépitőipari kapacitás növelésének bővítésére. A szállítás- és hírközlés ágazat irányítása alá tartozó szervezetek az V. ötéves tervükben jelentős fejlesztéseket irányoztak elő. A VOLÁN Tröszt 300 millió Ft-ot, a HUNGAROCA- MION Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat 2,9 milliárd Ft-ot. a Magyar Hajózási RT 249 millió Ft-ot. a Légiforgalmi cs Repülőtéri Igazgatóság 2,4 milliárd Ft-ot, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság pedig 2,3 milliárd Ft-ot tervez beruházni. Az OVII vízgazdálkodási szervezetei az V. ötéves tervükben megközelitően I milliárd Ft beruházását tervezik a fővárosban megvalósítani. A fejlesztések vizkárelháritási és vízgazdálkodási kapacitás bővítéseket irányoznak elő. zömmel gépbeszerzésekre cs rekonstrukciókra kerül felhasználásra. A Kulturális Minisztérium irányítása alá tartozó összes kulturális intézmények és vállalatok jelentős része a főváros területén helyezkedik el. A központi intézményhálózat fejlesztésére a IV. ötéves tervben a mérsékelt ütemű rekonstrukciók a jellemzők, jelentősebb új intézmények nem létesültek. mm ■! I * * ——.— — ~ ■——•
