1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
108
I } i c) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Budapest mezőgazdaságának a főváros gazdaságában csupán 2%-os a létszám aránya. Az ország mezőgazdasági kutató bázisának egy része ugyan a fővárosban van és a városellátó jelleget is tekintetbe véve r az országos tendenciával egyező, de annál mérsékeltebb ütemü létszámcsökkenést prognosztizáltunk. (A MÉM viszont 9%-os, a munkáltatók mintegy 4Ve pedig 2,9%-os létszámnövelést tervez!) A mezőgazdasági munkacsúcsoknál indokolt a többletigények kielégitése, valamint a létszámstruktúra olyan belső változtatása, amely a mezőgazdasági alaptevékenység arányát emeli, a városellátó jelleget erősítve. d) Tercier ágazatok A nem termelő ágazatokban a foglalkoztatottak aránya emelkedik. Ez különösen érvényes Budapestre, ahol sok az országos jelentőségű egészségügyi, oktatási, tudományos és kulturális intézmény. Az e területeken foglalkoztatottak 43%-os aránya az 1970-es évtized elején a legtöbb európai fővároshoz mérten alacsony. Az V. ötéves tervidőszakban a tercier ágazatok közül elsősorban az alap- és középfokú ellátást biztositó egészségügyi, kulturális és kereskedelmi, valamint a kommunális szolgáltatások tekintetében irányoztunk elő - a fejlesztésekkel összhangban egészében véve e területeken mintegy 10"„-os létszámnövelést. Ugyanakkor a közösségi, a közigazgatási és az egyéb szolgáltatási ágakban az eddigi létszám szinten ■ | tartását feltételezzük. A szállítás- hírközlés ágazatban alapvetően a fővárosi tömegközlekedés fejlesztése (É-D Metróvonal üzembelépése), a munkaidő csökkentés további kiterjesztése, valamint a hazai és nemzetközi áruszállítási feladatok növekedése indokol átlagost meghaladó létszámemelkedést. Ezért 5,7%-os (8 ezres) növekedést terveztünk. Ez kisebb a minisztériumi, vállalati előirányzatoknál. (Csupán a BKV, a Fővárosi Taxi Vállalat és a KPM felügyelete alá tartozó vállalatok együttes igénye eléri a javasolt fejlesztési szintet.) Ennél nagyobb létszámnövelésre azonban nem lesz lehetőség. A MÁV a Budapesten foglalkoztatott létszámát ugyan a tervidőszak első éveiben kb. ezer fővel tervezi növelni, de 1980-ra visszaáll a jelenlegi szintre. A belkereskedelemben, ahol 60%-os a nők aránya és az utóbbi években visszaesett a létszám, a tanácsi kiskereskedelem és vendéglátás helyzete a legkedvezőtlenebb. A létszámhiány miatt bár ellensúlyozására több intézkedés történt - átlagosan naponta 400 500 kis üzlet tart zárva. Számos bolt műszak csökkentéssel üzemel. így a nyilvántartó hálózat térben és időben eltér az adott terület vásárlói igényeitől. Emiatt a lakosság egy része a fogyasztási cikkek t távolabbról való beszerzésére kényszerül. A tervidőszakban Budapesten tervezett kereskedelmi üzlethálózat fejlesztések megvalósulása mintegy 5 ezerrel több munkaerőt igényel. Az adottságokat és elmaradásokat is tekintetbe véve a belkereskedelemben Budapesten 1980-ig mintegy 8 ezer fős (4,9%-os) létszámnövekedés indokolt. (Ebből 3,5 ezer az élelmiszerkereskedelemben). A kereskedelem mellett különösen az egészségügyi és szociális ellátásban súlyos a munkaerőhiány, bár a IV. ötéves tervidőszakban az agazat budapesti (állami és tanácsi) létszáma 6771 fővel - 13.8%-kal - 55 781-re emelkedett. ' m 10$ [ — ' ~ _____ - ________
