1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
109
1 1" I Az üres állások 7,4%,-os budapesti aránya az elmúlt öt évben nem változott és mintegy másfél százalékkal volt magasabb az országosnál. A betöltetlen állások száma Budapesten a IV. ötéves tervidőszakban 3612-ről 4127-re (14,3%-kal) nőtt. Az V. ötéves tervidőszak elején 550 orvosi, több mint 1,8 ezer szakképzett és 1.7 ezer egyéb munkakörü egészségügyi állás volt betöltetlen. A szakképzett munkaerő hiánya főként a tanácsi intézményekben bölcsődékben, rendelőkben, kórházakban, esetenként az üzemeltetést is akadályozta. A minisztériumi és tanácsi területen együttesen 4,1 ezer a betöltetlen álláshely. Ezen túl csupán a tanácsi egészségügyi ágazat 5,3 ezer fős létszámnövekedést tart szükségesnek az ellátási színvonal emeléséhez, az újonnan belépő létesítmények (Dél-Pesti Kórház stb.) üzemeltetéséhez. Az oktatásban az V. ötéves tervidőszakban csak az óvodai és általános iskolai gyermek létszám növekedése miatt közel 3 ezer fosa többletigény. Ebből kb. 1800 2000 a pedagógus szükséglet. A felsőtagozatos tanárutánpótlás biztosított. A tanítói hiányt a gimnáziumokban fakultatív jelleggel meginduló képzés majd a főiskolai továbbképzés ellensúlyozhatja. Az egészségügyi, oktatási és kulturális ágazatokban mintegy 10%-os létszámtöbblet biztosítása szükséges. Munkaerőmérleg és egyéb számítások alapján csak a tanácsi gazdaságban az V. ötéves fejlesztési terv feladataival összhangban 22 23 ezer a minimális. 30 32 ezer az optimális létszámtöbblet igény. Alapvetően fontos és elsődleges ezek kielégítése. A termelés szerkezetének a népgazdasági igényeknek megfelelő átalakítása szükségessé teszi a termelékenységet hatékonyan növelő kors/erü munka- és üzemszervezés, a racionális foglalkoztatás biztosítását. A Fővárosi Tanács 1977. január l-én hatálybalépö munkaerő-közvetítési rendelete. mely a munkáltatók differenciálásán alapul, biztosítja, hogy a munkahelyüket változtatók a népgazdaság és a lakosság ellátása szempontjából legfontosabb munkahelyeket töltsék be. E munkaterületeket a munkaerő-közvetítési rendelet mentesítette a korlátozás alól. a többi munkahely betöltését pedig a központi munkaerö- v közvetítés hatálya alá vonta. 3. Az energia ellátás és az energiahordozók várható felhasználása Az energiagazdálkodás nagy fontosságú területe a népgazdaságnak, mert az energia az ipar, a közlekedés. a kommunális és a lakossági ellátás számára nélkülözhetetlen. • Az ipar és a kommunális ágazatok szerepe a főváros gazdasági életében az energiafelhasználáson keresztül jól érzékelhető. A Budapesten felhasznált összes energiának mintegy 75%-a jut az ipar és kommunális ágazatokra, a szilárd tüzelőanyagoknak és a villamos energiának több mint a felét, a folyékony tüzelőanyagoknak 60%-át, a gá/.nemüeknck pedig 90%-át fogyasztják. Az ipari termelés növekedésével, a termelési technológiák változásával, a beépített energetikai berendezések növekedésével együtt jár a felhasználás növekedése. Az elmúlt évtizedben jelentős szerkezeti átalakulás ment végbe a lakosság energiafelhasználásában is. Az energiahordozók árainak világméretű emelkedése szükségessé tette a korábbinál fokozottabb takarékosságot. és mind szélesebb körben a központi irányítási módszereket. Egyes fogyasztók ellátását évek óta központi kontingensek szabályozzák, jelentős részük kötelező készletezési előirást kap. A közvetlen és közvetett irányítás nagymértékben elősegíti a népgazdaság és a városgazdálkodás energetikai egyensúlyának fenntartását. a
