1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
107
Az aktív keresők népgazdasági ágak szerinti megoszlása az 1970-es évtizedben - a munkaerőmérleg alapján Budapesten a következő 1971 1976 1981 Iparban 46 40 37 -9 Építőiparban 9 "10 II +2 Mezőgazdaságban 2 2 2 Szállításban 9 II II +2 Kereskedelemben II 12 13 +2 Egyéb ágazatokban 23 25 26 +3 összesen: 100 100 100 Az arány változás jelzi, hogy az ipari decentralizáció, a termelőerők ésszerűbb területi elosztása eredményeként a fővárosi gazdaság struktúrája fokozatosan átalakul. Az 1976-ben foglalkoztatottak 48°/„-a (637 ezer fő) dolgozik a tercier szektorban. Arányuk 1980 végéig megközelíti az 51%-ot. Számuk pedig öt év múlva 25 ezerrel lesz több az iparban és építőiparban foglalkoztatott dolgozónál. A budapesti ipar egészében az 1976- 1980 közötti években - hosszú távú országos iparfejlesztési program megvalósítása során - 40 ezer fős (7,5%-os) létszámcsökkenéssel számolunk. A termelési iú feladatokat a termelőágazatokban kizárólag a termelékenység növekedése mellett kell teljesíteni. (A szocialista ipar létszámcsökkenése 1976-ban mintegy 4 %.) A munkaerő forrás és felhasználás várható alakulásáról a 41/l-h sz táblázatok tájékoztatnak. a) Ipar Az összes létszámon belül a fizikai és nem fizikai állomány változási tendenciája mind a tanácsi, mind a minisztériumi, vállalati számításokban közelítően egyező. Egyes, főként több vidéki telephellyel rendelkező vállalat - (pl. a Ganz Műszer Művek, az ELZETT, a Pamutnyomóipari V., ill. a Kőbányai Gyógyszer, a Magyar Édesipar stb.) azonban a nem fizikai létszámnál mérsékeltebb csökkenést, illetve erőteljesebb növelést tervez. A Budapesten települt iparban a munkáltatók jelenleg mintegy 30 ezer fős hiányt jeleznek. Ez a szükséges fejlesztési, illetve pótlási igényt is tartalmazza. Az ipar munkaerőellátottságának kiegyensúlyozásához a következő években a nemkívánatos létszám- csökkenés megakadályozása is szükséges. A munkahelyek ésszerű és lehetséges koncentrálása - minthogy az ipartelepek, főként a lakóövezetekben erősen szóródnak és számuk még mintegy 2,9 ezer - mind a létszámfelhasználásra, mind a hatékonyság növelésére számottevő hatást gyakorolhat. b) Építőipar Az V. ötéves tervidőszakban változik a fővárosi beruházási-építési feladatok szerkezete. Fokozatosan nő a lakásépítkezések aránya és üteme, jelentős a közmű építési igények növekedése, a szociális, kulturális és kereskedelmi beruházások részarányának bővülése. Ehhez a műszaki-technológiai fejlesztés mellett - a létszám legalább 6,3 ezer fős (5,3%-os) növelésével realizálható. Mégis - a nagyobb feladatok és a rendszeres létszámhiány miatt - legalább 6 ezret meghaladónak ítéljük a Budapesten foglalkoztatott építőipar létszámfejlesztési követelményét. 46 -A WBm K oa i _______________________________________________* I
