1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
104
A középiskoláskorú gyermek létszám alacsony. A IV. ötéves tervidőszak elejei 147 ezernek 1976 elejére 53%-ára csökkent a 14-17 éves korú népesség, és számuk az V. ötéves tervidőszak végéig - a bevándorlással is számolva - még ezt a szintet sem éri el. Ezért mind a középiskolai, mind a szakmunkás képzés és szakember utánpótlás, valamint a felsőoktatási képzés úgynevezett merítési aránya jelentősen beszűkül. Az időskor korúakról való gondoskodás problémái is növekednek, mer; az idősek népességen belüli aránya a következő öt évben is nő. 1976 elején már 295 ezer 65 éven felüli lakos élt a fővárosban. Az ilyen korúak száma a következő években még tovább emelkedik. A lakosság területi megoszlásában az eddigi kiegyenlítődési tendencia folytatódik és felerősödik. Egyes kerületek lakossága az új lakónegyedek kiépítésével összhangban növekszik és átalakul. Több mint egyötödével növekszik a III. kerület lakossága. De jelentékenyen - kb. 7-8 ezer fővel- emelkedik a X., 10 ezer körüli népességgel pedig a XI. kerület, amely 182 ezres lakosság számával megelőzi Zuglót és 1980 végére Budapest legnépesebb kerületévé válik. A belső városrészek közül az V.-IX. kerületek népessége mintegy 33 ezer fővel tovább csökken. Az ugyancsak részben idősebb korösszetételü XIII. kerület lakossága viszont várhatóan az elért 145 ezer körüli szintben marad, az új építkezések következtében. Még többen laknak majd Budán. Az ott élők szama közel 40 ezerrel emelkedve eléri a 600 ezret, arányuk pedig megközelíti a budapesti népesség 30%-át. f A Budapesthez 1950-ben csatolt pesti városrészek lakossága is jelentékenyen mintegy 25 ezer fővel- gyarapodik. Továbbra is kilenc kerület (XI., XIV., XIII., III., XV., VIII., XX., II. és XVIII.) népessége haladja meg a 100 ezer főt, de várható, hogy az egyébként legsűrűbben lakott VII. kerület lakossága öt év múlva - akárcsak a tervidőszak elejére a IX. kerületé - már 100 ezer alá kerül. (38. sz. táblázat) A lakosság területileg arányosabb kerületi megoszlását a népsűrűség alakulása is jelzi. Budapest összterületre számított népsűrűsége 1980-ra eléri km2-ként a 4 ezer főt, a beépítési területé pedig v megközelíti a 11 ezret. Budapest kerületének népsürűségi mérlege öt év múlva az átlagoshoz mérten a következőképpen alakul: •1 •' - I Az átlagosnál sűrűbben lakott területek1 ' ’ bBP® ~ a/ össírterö,c* alaPján: - a beépítési terület alapján: VII. (46); VI. (31); V. (19); Vili. (16); I. (13); VII. (64); VI. (53); V. (44), I. (33); VIII. (29); XIII. (II); XIV. (10); II. (8); XIX. (7); XI. (6); XIII. (17); XIV. (17); IX. (16); XI. és XV. (13); XV. (5) XX. (12) —Az átlagos vagy annál kisebb népsűrűségű kerületek :- az összterület alapján: - a beépítési terület alapján: IV. (4); III., XXI., XII., II.. XVIII. (3); X., XVI., IV. (II); III. (9); XII. és X. (8); XVIII , XIX és XX. (2); XXII. és XVII. (I) XXI. (7); XVII és XVI. (6); II. és XXII. (5) j 1 A zárójelben a népsűrűség (ezer főben) i m