1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
105
_ , r ' ,r n A lakosság főként a belső kerületekben elöregedő, ahol sok a gyermektelen család és az egyedül élő. így c területeken a bölcsődés és óvodáskorúak száma is kevésbé emelkedő. A III., a XI., a XIV. és a XV. kerületekben viszont várhatóan az átlagosnál jóval jelentősebb lesz az óvodáskorú gyermeklétszám növekedése. Hasonlóképpen minden kerületben kedvezően emelkedik az általános iskolák tanúiéinak létszáma. A tervidőszak végéig a korszerűbb és nagyobb általános iskolai tanterem hálózat mellett a budapesti általános iskolák száma még számottevően alatta marad a másfél évtizeddel korábbinak. így a tanuló- csoportok átlagos létszáma sem nő általában nagyobb mértékben. Az oktató-nevelő munka feltételei azonban a következő években alapvetően az alsó tagozatos osztályokban - fokozatosan megnehezülnek. (39. sz. táblázat.) 2. Munkaerős/ámítások és a fővárosi munkaerömérleg Gazdasági fejlődésünk jelenlegi fokán országosan is kimerültek a termelés fejlesztésének extenziv forrásai. Budapesten ez a tendencia még erősebb. Ennek oka a hátrányos korstruktúra, csökkenő bevándorlás, továbbá, hogy a budapesti munkahelyek száma kb. 13 15%-kal több mint a munkába vonható lakosság. Ezért a IV. ötéves tervidőszak végén a munkaerőigényeket a rendelkezésre álló munkaerő nem tudta fedezni. Az aktiv keresők száma az V. ötéves tervidőszakban országosan kb. 1%-kal. 60 ezer fővel emelkedik. Budapesten viszont a munkaerőforrás az idős aktiv keresők jelentős növekedése esetén is 2%-kal, a munkavállalási korúak alapján pedig 3%-kal visszaesik. iu Az 1976- 80 közti években - a várható bevándorlást is figyelembe véve a munkaképes korból kilépők száma már közel 40 ezerrel (a számítások szerint 38,6 ezerrel) haladja meg az V. ötéves tei vidőszakban a munkaképes kort elérőkét. A következő években egyre csökkenő munkaerőforrást melynek bevándorlás nélküli éves ütemét a 40. sz. táblázat mutatja sem a nyugdíjkorhatáron túliak foglalkoztatásának még lehetségesnek vélt. 68 ezerről 80 ezerre való növelése, sem a Budapestre naponként ingázók számának néhány ezres növekedése1 nem képes olyan mértékben ellensúlyozni, hogy a tervidőszak során a budapesti munkaerőforrás és felhasználás közötti egyensúly helyreálljon Az V. ötéves területi tervünkhöz szolgáltatott vállalati, thtezményi létszámigények reálisan vették figyelembe a fennálló és várható munkaerőhelyzetet. A jelzett létszámtöbblet túlnyomórészben megfelel a központi szervek előirányzatainak. Mivel gazdasági növekedésünk belső forrásai közül a munkaerő az V. ötéves tervidőszakban egyre kisebb mértékben bövithelő, a fővárosban pedig a munkaerőforrás tovább csökken, igy alapvetően fontos az emberi munkával való takarékos gazdálkodás. A budapesti munkaerőhelyzet 1976-1981 év elejei alakulásáról a munkajogi létszám alapján - az egyes népgazdasági ágak teljes létszámlekötésc: Gyes, egyéb tartós távollévők figyelembe vételével kés/itett összevont munka erő mérlegszámitások főbb eredménye a következő: 1 A/ V oteves lentien tervezés során a Pest megyei Tanács munkaerő-mérleg számításai l9K0-ig mintegy 9 ezer fős ingázó többlet budapesti igénybevételét valos/inüsitellék llgyanakkor az országos munkaerő forrás és felha zLilás OT és Munkaügyi Minisztériumi értékelései jelezték, hogy a lobbi megyéből várható ún távolsági ingázás mértéke, a helyi foglalkozlatas bővülésé folytan mérséklődik I /éri a ltudapesirc inga/ok többletének csak 2 ezer fővel 1X0 ezerre való felemelését tartjuk reálisnak IRI « ^ JH Éi ■ mám — ■ —-- — m —i -J
