1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
50
f' ________ \ 1 r Számításaink végeredményei r.zcrint 15 óv alatt a fuvaros hálózatát 73,7 %-kal kell fejleszteni. Kereken •y 812 ezer m alapterületigény jelentkezik, ami csak 20 %-kal kisebb, mint az 1970-ben rendelkezésre állt összes kapacitás. 8. A hálózatszükséglet elosztásának elvei, cs módszere Már többször érintettük: a főváros jelentős vonzást gyakorol az ország különböző övezeteiben élők vásárlóerejére, és a külföldi idegenforgalom jelentős hányada is Budapesten csapódik le. A főváros kereskedelmének vonzó hatását sok tényező befolyásolja. Ezek sokszor egymással ellentétes irányba hatnak. Bonyolitja a helyzetet az is, hogy a vonzott vásár— * tó. lóerő szerkezete is módosul, az átalakulás térben is nyomon követhető és a főváros közlekedés-rendszere által is befolyá- I solt /pl. az elővárosi bevásárlóközpontok fokozódó jelentőségével kell számolni a jövőben/. A főváros kereskedelmi hálózatigényének elosztása során ezért nem hagyhattuk figyelmen kivül a vonzott vásárlóerő lekötéséhez szükséges kapacitások | v területi elhelyezkedését. Ebből következően: mielőtt a főváros népességét közvetlenül szolgáló hálózatigény forgalmi körzetekbe bontottuk volna, a vonzott forgalomhoz tapadó kapacitáshányadot a teljes hálózatszükségletből levontuk, mert más elvek szerint jelöljük ki célszerű telepítési körzetüket, mint a * fennmaradó hányadot. A vonzott forgalom hálózatigényét részben az eltérő forgalom összetétel, részben a vidéki-külföldi vásárlók áramlási irányai miatt néhány olyan körzetbe koncentráljuk, ahol feltehetően a beáramló vásárlóerő sűrűsödik. Mig a buda- I pestieknél a munkahely-lakóhely reláció szerepe a meghatározó a bevásárlóhely kiválasztásában, az idegenforgalomnál más tényezők játszanak közre. 50 ■ ^B i t---------------------------------------------------.-----------------------------—
