1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
39
a közlekedési érrendszer és a vevőáramlás diktcálta hálózatszükséglet területi kimunkálását. A vásárló részben nem "tervkötelezett”, részben a kinálat koncentrációja miatt meghatározott feltételek között, "irányítottan" vásárol. Ezért feltétlenül indokoltnak látszott egy uj, a vásárlási szokások, a közlekedés, a lakóhely-munkahely viszonylat és más tényezők által megszabott "természetes vásárlási körzetrendszer" /forgalmi körzet kialakítása, amely független a közigazgatás kerületbeosztá- sától. A koncepció lényege a következő: Korábbi vásárlóerő-áramlási vizsgálatok bizonyították, hogy a hálózat allokációjánál, tömörülésénél a közlekedési lehetőség /főleg a tőHl megközlekedésé/ az egyik legjelentősebb tényező. Ezért az uj körzetrendszert a közlekedési hálózatra alapoztuk. A Belvárosból sugarasan kiinduló főútvonalak Budapestet 11 sávra bontják /I-XI sávok/. A — közlekedési főútvonalak a sávok közepén helyezkednek el, mintegy gerincét - fő gyűjtőerőt - s képezve az adott városrésznek. A tapasztalatok másfelől azt mutatják, hogy kereskedelmi szempontból lényeges különbség van a Belváros és a külső kerületek között is /hálózat-sűrűség, hatásfok, a szakosítás mértéke stb./. Ennek a különbözőségnek egyaránt tényezője a közlekedés, a tradíció, a beépítettség jellege, a terület városrendezési funkciója stb. E tényezők gondos mérle - í gelése alapján u.n. forgalmi gyűrűket képeztünk, amelyek az egyes sávokat további - többnyire homogén - forgalmi területegységekre /forgalmi körzetre/ osztják. A kialakított 6 ■ 33 ~- * - ■ -
