1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

38

4. A főváros ellátó-hálózatának övezetek- cs vonzás­irányok /sávok/ szerinti szerkezetvizsgálata A főváros kereskedelmének nagyobb távlatú előre­jelzése jó részben az eddigi fejlődés irányvonalainak megál­lapításán, a tendenciák értékelésén alapulhat. A nagy hálózati rendszereknél a kapacitás mennyiségi megfelelése jórószben a kapacitások eloszlásától függ. A globá­lisan elégségesnek látszó hálózat kihasználatlan technikai ele­meket éppúgy takarhat, mint túlterhelt boltokat, zsúfolt, kor­szerűtlen körülményeket nyújtó egységeket. A probléma gyökere a homogén!táshoz és a nagyfokú koherenciához vezethető vissza. A város kiterjedése, a beépí­tett területek eltérő jellege, a közlekedés és a lakóhely­ük munkahely reláció által befolyásolt áramlási viszonyok, vala­mint a városrészek szükségszerűen egyenlőtlen fejlődése az el­látóhálózat lokális szükségletét sokoldalúan befolyásolják. Az egyes kínálati pontok /üzletek/ és tömörülések /üzletgócok/ kereskedelmi súlya rendkívül erős mértékben függ más kínálati pontok és gócok kiépítettségétől és az ellátásban betöltött szerepkörétől. Minden megszűnő és valamennyi uj egység - sokszor alig mérhetően - megváltoztatja az ellátó hálózat egy­mást feltételező és szoros kölcsönhatásban álló rendszerének egyensúlyát. Az áruforgalom és hálózat eloszlása a fővárosban nagy egyenlőtlenségeket mutat. Mind a statisztikai nyilvántartási rendszer, mind pedig a hálózatfejlesztés közigazgatási terüle­tek szerinti szükségszerű tagolása a korábbi években lehetetlen­né tette az üzlethálózatnak a kereslet áramlási igénye és a szükségletek szerinti kialakítását. A közigazgatási határokra épülő statisztika eltorzította, és egyben lehetetlenné tette ' ' “ ---­^ B J \ - 12 -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents