1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
35
) mának súlya, mig a központ körüli kerületeké - de a peremkerületeké is - növekszik. Annak ellenére, hogy a főváros áruforgalmának részesedése az ország teljes áruforgalmából mérséklődött, a növekedés üteme valamennyi árufőcsoportban gyors volt. Az un. vegyesipar- cikk-kereskedelem növelte leginkább forgalmát, ezt követi az élelmiszer-kiskereskedelem, majd a vendéglátás. A ruházati kereskedelem visszaesésekkel tarkított forgalomalakulása képviseli a legalacsonyabb fejlődési ütemet. *í Az áruforgalom fejlődési tendenciáira - árufőcsoportok szerint természetesen differenciáltan - kínálati és keresleti tényezők egyaránt hatottak. A kínálati tényezők között a választékbővülés, a minőségi összetétel változásai játszottak fontosabb szerepet. Lényegesen fejlődött az eladás módja és a kiná- lati gócok száma is gyarapodott. Ezek mellett az árváltozások hatása jelentőségben elmaradt, de nem volt elhanyagolható. A főbb keresleti tényezők a népesség számának gyarapodása és jövedelmi színvonalának emelkedése voltak, de itt kell megemlíteni a főváros ez időszakban kibontakozó aktiv idegenforgalmát is. i Pl Wm A forgalom fejlődésének árufőcsoportonként eltérő növekedési üteme megváltoztatta az áruforgalom szerkezetét. Erőteljesen növekedett a vegyesiparcikkek súlya a forgalomban, mig az élelmiszereké és a vendéglátásé kissé, a ruházati cikkeké pedig f jelentősebben csökkent. Az egyes árufőcsoportok növekedése kerületenként eltérő Ütemű volt. A differenciált fejlődést értékelve a következő tendenciák emlitésrenéltóak:- az élelmiszerkereskedelem jobban idomult a lakosság | eloszlásához és ma már döntő mértékben ez utóbbi határozza meg, §... 3f —J — M ................
