1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

36

- az iparcikk-kereskedelem erős centralizáltsága kismértékben csökkent. A külső kerületek azonban - elsősorban kereskedelmi központjaik ki- épitetlensége miatt - a peremvárosrészek vásárlóerejét számottevő hányadban még nem képesek lekötni. Emiatt az iparcikk-kereskedelem forgalmának területi eloszlása még mindig éles ellentétben van a népesség területi eloszlásával, bár a kiegyenlítődés folyamata - részben a tudatos, decentralizáltabb fejlesztéssel összefüggésben - megindult,- a vendéglátásban az előzőektől eltérően a forgalom koncentrálódása következett be, elsősorban az idegenforgalmilag frekventált kerületek vendéglátásának gyorsütemü fejlődése következtében.

A főváros dinamikusan fejlődő kiskereskedelmi forgalmát a 60-as években gyakorlatilag változatlan számú üzlethálózat bonyolította le. Kis mértékben nőtt ugyan az iparcikkboltok és a vendéglátó egységek száma, viszont csökkent az élelmiszerboltoké. Ennek következtében a boltsürüség aránytalanságaiban alig következett be javulás. A forgalom és a v hálózat alakulásának ellentmondásos voltát bizonyos fokig mérsékli a hálózati egységek nagyságrendi és minőségi változása.

A nagyobb alapterületű üzletek gyarapodása ellenére 1969-ben a 40 m -nél kisebb összterületen működő üzletek aránya 38,6, a 41-150 m2 nagyságuaké 46,8 % volt. A 151 m2-nél nagyobb egy- ségek aránya mindössze 14,6 %-ot képviselt.

Az elégtelen hálózatfejlődést tükrözi a boltok alap- területének lassú növekedése is. A főváros hátránya a vidéki hálózathoz képest valamennyi árufőcsoportban kimutatható. Ez is arra enged következtetni, hogy a főváros ellátási színvonala . a fejlesztés ellenére jóval lassabban javul. Elsősorban az iparcikk-kereskedelem területén vált jelentékennyé a hálózat túlterheltsége. Az idevágó adatok a következők:

% m

< HMM**- 10 -