1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

34

) t reskedelme felé irányuló vonzás, mert ezek ellátottsága jó­val rosszabb, mint más vidéki városoké és községeké. 3. A fővárosi kiskereskedelem fejlődése az 1960-1970-es években A főváros kiskereskedelme az elmúlt évtized során jelentősen átalakult. A dinamikus, de számos problémával is terhes fejlődési tendenciákból megállapítható, hogy a főváros kiskereskedelmi forgalmának súlya valamennyi árufőcsoport ese­tében magasabb, mint a népesség arányszáma. Az áruforgalomból való részesedés azonban mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. A népesség arányát meghaladó áruforgalom erős - bár gyengülő irányzatú - kereskedelmi vonzásról tanúskodik. A gyen­gülő vonzás elsősorban a vidék kereskedelmi hálózatának, követ- kezésképpen forgalmának Budapest fejlődését jóval meghaladó üteméből adódik. A főváros vonzó hatása a közvetlen környezetet alko­tó un. agglomerációs övezetben érvényesül a legerősebben, de tekintélyes Pest megye egyéb területein is. Budapest kereskedel­mének vonzása az ország távolabbi vidékein élők vásárlóerejére is kihat, forditott arányban a távolsággal. Az idegenforgalom­hoz kapcsolódó áruforgalom azonban a jelek szerint nem ellensu- ( lyozta a vidékiek csökkenő ütemü vásárlásait, amelynek hátteré­ben a vidéki árukínálat lényeges javulása és a hálózat gyors fejlődése áll. A kiskereskedelmi forgalom a főváros területér, is jellegzetesen övezetes elrendeződést mutat. Az iparcikk forga­lomban, de más ágazatokban is kiemelkedő szerepet játszanak a központban elhelyezkedő kerületek. Ezeket követik, bár tekinté­lyes elmaradással a központ körüli kerületek, mig a peremkerü­letek áruforgalma viszonylag fejletlen. Az áruforgalom idősorai azonban azt mutatják, hogy csökken a központi kerületek forgal­' __________ 3*i _____________________________________________________________________________________________^____________________ j 1

Next

/
Thumbnails
Contents