1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

31

%

Az életszínvonal gyorsuló üteme azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi követelményeket is támaszt a hálózattal szemben. A hálózat szakosításában, szerkezetében és sűrűségében 1985-ig jelentős fejlődést kell elérni ahhoz, hogy a hiányokat úgy pótoljuk, hogy a hálózat kulturáltsága és a kereskedelmi munkafolyamatok gazdasági hatásfoka is javuljon .

A főváros általános rendezési terve megnyitotta annak lehetőségét, hogy a kereskedelmi hálózat racionális terve kidolgozásra kerüljön. Az általános rendezési terv -amely néhány lényeges komponensében az 1985 utáni fejlődés irányát megszabja - kellő támpontot nyújtott a kereskedelmi hálózat méretezéséhez és allokációjához. Különösen a lakásépítkezések és a közlekedés különböző ágainak fejlesztési tervei szolgáltak kiinduló pontul a kereskedelmi hálózat és a városszerkezet köti zötti összhang javításához.

2. A kiskereskedelmi hálózat és a főváros kialakult városszerkezetének viszonya

v Budapest fejlődésének egész történelme során fontos

szerepet játszott a településhálózatban elfoglalt kereskedelmi helyzete. Kedvező természetföldrajzi adottságai. Duna-menti elhelyezkedése, a hegy- és sikvidék találkozása, nemzetközi útvonalak természetes kereszteződése régóta közlekedési és kereskedelmi csomóponttá avatták. Jelentősége különösen megnőtt a kapitalista fejlődés korában - amikor a Béccsel való versenyben - a magyar urbanizálódás energiái mindenekelőtt ide koncentrálódtak /a monocentrikus településhálózat kialakulása/.

Európában csupán Koppenhága /28 %/, Bécs /24 %/ és Athén /22 %/ mutatnak az ország népességéhez viszonyítva a budapestinél /21 %/ magasabb lakosság-koncentrációt. A főváros lakosságának száma 1970-ben 2,023.000 fő, területe 525 km2. A budapesti aggM 34

. .

_

I - 4 -