1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
21
\ Nagy fontosságú volt a 7o-es évek elejére kiépült és működő hálózat kapacitáskihasználásának és eloszlásának vizsgálata* Itt fel kellett hagyni a változást is követó elemzési móddal, mert idősorok csak a főváros kerületeire vonatkozó adatokból ; voltak összeállíthatok. Olyan megoldás született, amely szakit a kerületi rendezési elvvel és a fővárost kisebb, - de gazdaságilag és városrendezési lég ésszerűbb - egységekre bontja. A vizsgálat - és egyben a terv - gerincét képező körzet rendszer lényege az, hogy a kereskedelmi jelentőséggel biró főútvonalak és kereszteződéseik az uj körzetek tengelyébe /központjába/ kerültek. Ily módon egy-ogy városrész valóságos ellátottsága biztosabban megítélhető és a kereskedelmi hálózat eloszlásának törvényszerűségei jobban kimutathatók. Erre azért volt szükség, mert a fejlesztési tervnek az egyen lótlenségek mérséklésére is figyelemmel kellett lennie. A különböző célú közgazdasági vizsgálatok és számítások többoldalú megközelítésen nyugszanak. Ezt nemcsak a viszonylag hosszú tervperiódus, de az is indokolta, hogy az ilyen horderejű téma megoldására kiforrott kutatási módszerek nem álltak rendelkezésre. A hazai és külföldi tapasztalatok ugyan összegyűjtésre és felha3ználácre kerültek, de ezeknek köre viszonylag szűk volt. E miatt is - és a megbízással összhangban - a javaslatoknál törekvés volt alternatívák kidolgozására. A ( megbizhatóságot tartalékok képzése és az is szolgálja, hogy az egyes körzetekben előirányzott fejlesztés valamennyi más körzetben tervezett kapacitásbővítés megvalósitását tételezi fel. Ily módon a végrehajtás könnyebb: ha valamely körzetben akár a lakásépítkezések, akár a városrendezési terv módosulása miatt a tervhez képest változások történnek, a terv viszonylag könnyen átcsoportosítható térben és időben egyaránt. A módszer lényegéhez tartozott a müszaki-gazdasági-demográfiai tényezők párhuzamos vizsgálata és a kölcsönhatások elorejelsése. : //- 3 -
