1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

22

A város szerkezetében, a közlekedési viszonylatokban bekövetkező változásokat a két egyetem közösen egyeztette és már a munka serán kiderült, hogy az ilyen távlatú és horderejű tervek kimunkálása a műszaki és gazdasági összetevők közös értékelése nélkül el sem képzelhető.

Néhány korlátozó tényező és feltételezés

A terv néhány területtel nem foglalkozik és néhány fontosnak látszó tényezőt kellő mélységében nem vehetett számitásba.

Ennek jórészben tárgyi okai vannak.

Egyfelől a tervkészités csak a kiskereskedelemre - pontosabban a hálózattal rendelkező kiskereskedelemre - irányult, iLy módon számos nehézség adódott a telepeken, üzemi étkezdékben és más közintézményekben történő fogyasztás /áruforgalom/' tjU elkülönítése során. E forgalmi csatornák súlya nem számottevő, de bizonyos mértékig, ha egyikük-másikuk a figyelembe vett árúforgalom üteménél gyorsabban fejlődik, /vagy visszafejlődik/ befolyásolhatja a hálózati rendszer által bonyolított forgalmat.

Másrészről a szolgáltatásokkai és az ezzel összefüggő hdlózat- v tál sem foglalkozunk, pedig a koncenrációra törekvő fejlesztés

hatásfoka azon is múlik, hogy a különböző rangú kereskedelmi gócpontok milyen számú és vonzáskörü szolgáltató létesítményekkel egészülnek ki.

' Nehézséget okozott a főváros vásárlócroáranlási viszonyainak

értékelése, és különösen elörevetitése. A tőkés korból ránkmaradt és a szocializmus építésének negyedszázada alatt végzett fejlesztések eredményeként létrejött hálózat nemcsak mennyiségileg elégtelen, hanem szerkezete és elhelyezkedése szerint is lényeges aránytalanságokat mUat. Másfelől az árukínálat a ! főváros különböző körzeteiben egyenlőtlen színvonalú és a

nyitvatartási idő i3 vásárlóeroáramlásekat iúés elő. L' két tényező együttes hatását aligha lehet számszerűsíteni, de abban bizonyosak vagyunk, hogy a tervezett bevásárlóközpontH

I- 4 -