1974. június 14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

73

f

A készletalakulás kedvezőnek tekinthető azért is, mert tanácsi szinten a bevételnövekedés üteménél - 6.7 % - a készletemelkedés üteme 2.5 %-kal alacsonyabb.

A készletek alakulásában mutatkozó tendenciák alapvetően a termelő- és szolgáltató tevékenység volumenének növekedésére és összetételének változására vezethetők vissza. Befolyásolták azonban a zárókészletek értékét árváltozások, továbbá az anyagok és áruk pótlási ütemében beállóit eltolódások, a következő évi feladatokra történő felkészülés, néhány vállalatnál pedig készletgazdálkodási és értékesítési nehézségek is.

Az ipari ágazatba tartozó vállalatoknál a készletek értéke az időszak folyamán 1.6 %-kal vált magasabbá, amit mindenek előtt a fa, a hurkolt szintetikus szövetek és a műanyagok árváltozása okoz. Befolyásolja az ágazat készletmutatóit az anyagigényes 4 konfekcióipari termelés felfutása, továbbá a vállalatok boltjai

számára választékbővitós céljából beszerzett kereskedelmi áruk

9.3 millió Ft-ot kitevő készletemelkedése is. A Finommechanikai, Vasipari, Óra és Ékszeripari, Ruhaipari, Kefe- Seprő vállalatok, továbbá a Mértékutáni Szabóság készáru készleteinél az ütemsze- rütlen értékesítés okozott növekedést.

V

V

Az építőipari ágazatban a készletemelkedés aránya 23.5 %, amelyet azonban mintegy 3/4 részben indokolttá tesz az árbevételnövekedés. Változás következett be a munkák összetételében is, ami a hosszabb átfutási idejű, nagyvolumenü kivitelező munkák arányának és ezen keresztül a befejezetlen termelés állományának emelkedését is előidézte, mintegy 29.0 millió Ft értékben.

A mezőgazdaság és vízgazdálkodási ágazat tevékenységében egyre nagyobb szerephez jut a viz- és csatornahálózat bővítésével kapcsolatban a viszonylag anyagigényes mélyépitőipari tevékenység, továbbá az ehhez szükséges nagyátmérőjű betoncsövek házilagos előállítása, ami önmagában 16.0 millió Ft-tal járult hozzá a készletek emelkedéséhez. Készletnövelő hatása van a- 62 -