1974. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
21
r — y ’alőzéee elp£«ax>^* « szülőkre. nevelőkre hárul. A tarté- «an_falügyalet nélkül hagyott, megfelelő nevelésben nem részesített gyermekek nemcsak kárt okoznak, de egyéniségük is helytelen irányban alakul. Ezért az ilyen kártérítési perekben bíróságaink fokozottan juttatják érvényre a Polgári Törvénykönyvnek azt a rendelkezését, amely szerint a szülő vagy a gondozó anyagi felelősségét meg kell állapítani, ha a nevelési kötelezettségét felróhatóan megszegte. Bíróságaink felismerték, hogy az utóbbi években a kárviselés jelentős mértékben társadalmi sikra tolódott át. Ez különösen a gépjármüvek kötelező felelősség-biztosításáról szóló kormányrendelet hatályba lépése óta érzékelhető. A jogszabály általánossá tette az Állami Biztosító fizetési kötelezettségét, és a közvetlen perelhető- ségét is lehetővé tette. Mindez azonban - amint ez az i- tálkezési gyakorlatból is kitűnik - nem teszi szükségtelenné a károkozó magatartások alapos és körültekintő vizs- ' gélatát, mind a károkozó, mind a károsult oldalán. Ennek a vizsgálatnak a kármegosztás alkalmazása körében van fokozott jelentősége, amire a birőság&k figyelemmel is vannak. I 1971-ben léptek hatályba az uj lakásbérleti jogszabályok, amelyek több kérdésben is uj helyzet elé állították a bírósági gyakorlatot. A lakásbérletből eredő - nem egyszer még ma is a lakáéért folytatott elkeseredett harcot tükröző - perek ► számos jogalkalmazási problémát vetettek fel. Ezek megoldásánál a biróság kellő súllyal vette figyelembe a lakáspolitikai célkitűzéseket és a lakáshelyzet adottságait. I A társadalmi és az egyéni érdek összeegyeztetése, nemkülönben a szocialista együttélés szabályaihoz igazodó magatartásra nevelés a lakásbérletből eredő perek eldöntésé- ^ nek is fontos elve. A Fővárosi Biróság Ítélkezési munkájában gyakran észlelt olyan törekvést, amely a jogszabályok kijátszására, ■ M i ------------------------------------- “
