1974. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
10
J - ■ . n ------------. -------------------------------------------!- 7 I Az összes közlekedési balé.eteknek kb« 18—20 $-a ittasság miatt következik be. A Btk módosítása /1972. ja uár 1./ óta a büntetéskiszabási gyakorlat - a büntető politikának megfelelően - még differenoiáltabbá vált anélkül, hogy helytelen enyhülési irányzat alakult volna ki. Bíróságaink gondosan vizsgálják a közlekedési szabályszegés jellegét és súlyát, a bekövetkezett eredményt, a balesetnél szerepet játszó objektív körülményeket, általában á bűncselekménynek és elkövetőjének a társadalomra veszélyessége fokát. Vizsgálatuk konkrét eredményéhez képest a büntetés kiszabásánál nagyobb súlyt tulajdonítanak a közlekedési szabályok többszörös vagy durva, illetőleg általában az alapvető forgalmi szabályok megsértésének, az alkoholtői befolyásolt állapotban elkövetésnek, az agresszivitásnak, a tömegszállitó jármüvek vezetése közben az ezekkel szemben elkövetett közlekedési szabályszegéseknek. A büntető jogalkalmazás jogpolitikai elveinek megfelelően bíróságaink végrehajtandó szabadságvesztést és mellékbüntetésként a jármüvezetéstól eltiltást alkalmaznak, ha a bűncselekmény eredménye súlyos és az elkövetés t y körülményei is ezt indokolják, ha az elkövetésnél agresszív magatartás, ittasx-g, közlekedési szabály durva megsértése játszott szerepet. Ha viszont a vádlott először követett el bűncselekményt, személyi körülményei egyébként is ki- fogástalan életvitelre utalnak, a szabá.lyszegés súlya is > enyhébb, a biróság elsősorban pénzfőbüntetést, javitó-nevelő munkát, ritkábban felfüggesztett szabadságvesztést szab ki. A büntetéskiszabási gyakorlat helyes irányára u- tal, hogy az utóbbi évben emelkedett a végrehajtandó szabadságvesztések száma, és szigorúbbá váltak a pénzfőbüntetések: 1973-ban 26 olyan pénzfőbüntetést szabtak ki közlekedési vétség miatt, amelynek összege 5000 forintnál nagyobb volt. m MM I
