1974. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

11

. A népgazdaság elleni büncse ekrr.ények , ágért.-érdemelnek különös- figyelmet, mert veszélyeztetik gazdasági politi • kánk eredményes végrehajtását# E bűncselekmények miatt jogerősen elitéltek száma az utolsó három évben fokozatosan emelkedett /5. sz. melléklet/*

Bíróságaink Ítélkezési gyakorlatában mennyiségben az első helyet a deviza- és vámbüntettek foglalják el /a népgazdaság elleni bűncselekmények 72-74 %-a/. A tipikus elkövetési cselekmények: kül- és belföldi fizetőeszközök engedély nélküli kivitele, külföldi fizetőeszközöknek a hivatalos árfolyamot meghaladó áron vétele és eladása, külföldi részére belföldi fizetőeszköz átadása /rendszerint csempészáruk ellenértéke/# A nagyobb tárgyi sulyu cselekményeket rendszerint nyugati tőkés országokból turistaként érkező külföldiek követik el* Mivel a forint árfolyama a nyugati országokban magasabb, mint egyes KGST-orszégok valutája, gyakori, hogy külföldiek a legálisan vagy illegálisan szerzett forintösszeget viszik ki Becsbe, ahol azt más szocialista állam pénzére, főleg zlotyra váltják át,

1971-ben és 1972-ben mintegy nyolcvan titkos prostituált ellen indult büntetőeljárás a fővárosban az üzletsze* rü kéjelgéssel szerzett külföldi fizetőeszközök eltitkolása miatt. Felelősségre vonásuk óta nem érkezett ilyen ügy a bírósághoz.

A devizabüntettek elkövetőinek felelősségre vonásénál a biróság különbséget tesz az elkövetők között aszerint, hogy haszonszerzés avagy csupán rosszul értelmezett segítségnyújtás motiválta a deviza-büncselekményt. Az előbbi elkövetőkkel /mintegy 60 $/ szemben a szabadságvesztés kiszabása mellett pénzmellékbüntetés, elkobzás vagy ezt pótló érték megfizetésére kötelezés alkalmazásával igyekszik elvonni a bűncselekményekkel szerzett hasznot. A második csoportba tartozó elkövetők büntetése rendszerint pénzfőbüntetés. Az 5000 forintot meghaladó pénzbüntetések száma a deviza- és vámbüntettek terén is jelentősen emelkedett.

M

j