1974. március 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
73
rji&tt ennek pontosabb számbavétele nem lehetsé- • Sea,- korszerüsitések, amelyek közvetlenül értéknövelőként bírálhatók el. értékűit a lakások bruttó értékét növelik, nagyságrendük ezideig még nem számottevő. A korszerűsítések fogalma széleskörű, az általános értelmezésű komfortíokozatot növelő korszerüsitéseken - pl. fűtés átállítás, vizesblokk kialakítás stb. - túl, lényegében minden, az előzőnél jobb, vagy kényelmesebb használatot biztositó munkákat, pl. olajfestés helyett csempe, stb. ebbe a fogalomkörbe tartozik. Erre azért szükséges a figyelmet felhívni, mert a korszerűsítések konzekvenciája texintetében a vélemények megoszlanak. A korszerüsitések általában nagyobb összegű ráiordításokat igényelnek. Ugyanakkor a bérlők számára jelentős kényelmet, ti/ sót esetenként minőségi cserével felérő helyzetet teremt. Llig a lakáscsere lakáshasználatbavételi, illetve lakásigénybevételi dij fizetési kötelezettséggel jár, addig a korszerűsítések minden konzekvencia nélkül biztosítottak. Felvetődött a gondolat, hogy az ingatlankezelő vállalatok által végzett korszerűsítések esetén megfontolandó lenne a használóra részbeni áthárítás! kötelezettséget kimondani. Megítélésünk szerint téritési kötelezettséget az alábbi esetekben feltétlenül indokolt lenne kimondani:- ha a korszerűsítésnek minősülő berendezés csere, döntően lakó kezdeményezésére, a lecserélt berendezés használhatósági idejének lejárta előtt történt /: pl. három éve épített, vagy átrakott cse^ répkályha helyett konvektor beállítása esetén a cserépkályha hét évre eső költsége :/,- állami vállalat, szövetkezet, magániparos nem lakás céljait szolgáló helyiségei korszerü3itése~" esetén, ideértve a portálcseréi is. teljes ráfordítás erejéig, mivel ezen korszerűsítések az üzleti, műhely! tevékenység hatékonyságét is nagy mértékben elősegítik. A költségtérítés esetleg a helyiségbér emelése utján is kimondható lenne, 40
