1974. március 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
45
t toait.la. Ezen felül a gyakorlatban az alap terhére un. központi feladatok /: amelyek részletezését a 7.bz. melléklet tartalmazza :/ finanszírozására pl. 1972-1973. években kb 500 millió Ft-ot - a lakőhézjavitási alap közel 1/3-át - volt szükséges fordítani, ami az eredeti célkitűzésű forrás részbeni más irányú felhasználását eredményezi. Megállapítható tehát, hogy az az alapvető célkitűzés, amely a meglévő viszonylag jó karban lévő lakóépületek állagvédelmi és a felújítási hátralékok csökkentését irányozza elő nem valósul meg, sőt lakóházjavitési elégtelenség miatt a felújítási lemaradás tovább fokozódik. Az épűletjavitéeokra igénybevehető kivitelezői kapacitás a korábbi években közismerten kevés volt. A tanácsi építőipar IV.Ötéves tervi központi támogatásra is épülő erőtel- •/ jes fejlesztése eredményeként e Bajátos felújító profil mintegy 40-50 Á-oa kapacitás növekedése, valamint a szövetkezeti és állami építőipar kapacitása egy részének az épület felújítási tevékenységbe való bevonása, ezen felül az ingatlankezelési szervezet saját építőipari kapacitásának fejlesztése jelentős kapacitás bővülést eredményezett. így a lakóépületek felújításának növelésének műszaki feltételei lényegesen kedvezőbbekké váltak. 312. Lakóház.iavitási alap évenkénti nagyságrendjét a 8.sz. mellékletben mutatjuk be. A táblázatban szereplő összegek két forrásból egészülnek ki:- a szervezet lakbérbevételei lakóházjavitásra fordítható részének rendszeres költségvetési juttatás utján történő kiegészítése,- évenkénti rendkívüli juttatás, amelynek mérve 120-140 millió Ft/év ée döntően a felmerült rendkívüli feladatok elvégeztetésének részbeni fedezetét szolgálja. Az évenként rendelkezésre álló lakóházjavitási alap nagyjából azonos összegű. A keret megállapításánál eredeti tí ■ ' 12
