1974. március 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

46

} ^ " - 13 - l

I

H *elképzelés szerint - az újonnan épitett épületek és a korszerűsítések értéke - az alap összegének eraelkedé§ eével számoltak. Ez azonban a szanálások miatti kiesések és az épületállomány értékváltozásának a teljes épUlet bruttó értékéhez viszonyított kisebb hatása miatt nem következett be.

▲ rendelkezésre álló éves alapok viszonylag állandó szintje az alábbi következményekkel jár: a rendelkezésre álló összeg

•- nincs arányban az ópületíelujitásokra igénybevehető kapacitással. Az építőipar technológiai és technikai fejlesztése a lekötöttnél lényegesen nagyobb munkavégzésre adna lehetőséget, amelynek felhasználását döntően pénzügyi ellátási hiány akadályozza,- nem számol a változó követelményekkel, ezen HhBj ' belül főleg az élénknek minősíthető ármozgásokkal,- a lakosság részéről fokozódó sürgetéssel jelentkezik a korszerűsítési ixiénv. visszautasítása súrlódásokra vezet,- mind nagyobb volumenben merülnek fel a normál lakóhazlavitáson felüli feladatok, amelyek

v alapvető városfejlődési, városrendezési,

egészségügyi helyzet javításéval járó követelményekként jelentkeznek és anyagi fedezetét a normál felújítás, karbantartsa pénzügyi .előirányzataiból kell biztosítani,- a pénzügyi forráshiány következtében a karbantartásokra és a felújításokra fordított munka* végzés a szükségesnél lényegesen alacsonyabb

és Így az épületállomány állagánek állapota f tovább romlik, ahelyett, hogy a karbantartási

és felújítási hátralék mérséklődne.

Összegezve megállapítható, hogy a vizsgált időszakban évenként nagyjából azonos összegben rendelkezésre álló lakóházjavitési alap, mint pénzügyi forrás az állandóan növekvő szükségletek óe dráguló építési tevékenység fedezetére nem elegendő, emiatt társadalmi és gazdasági szempontból halaszthatatlan felújítási munkák elvégez46

1 _j