1973. november 17. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
53
\ I í- 7 I A budapesti üzemek munkásai vezető szerepet vállaltak az ország talp rááll1 fásában . Részt vettek a földosztásban. Ott voltak tüntető tömegeikkel, amikor a földreformot meg kellett védeni. Segítették szervezni a dolgozó parasztok t összefogását a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Köszönet és hála a budapesti munkásoknak, a romok eltakaritói- nak, az uj házak és városrészek építőinek, az uj, emberibb világ kovácsainak a terheket mindig vállukon, szivükön hordozóknak és a velük együtt küzdő értelmiségi dolgozóknak. Tisztelt Ünnepi Tanácsülés! A munkáshatalom győzelme tette lehetővé, Budapest politikai, gazdasági és kulturális átalakulását, ez teremtette meg a szocialista tipusu várospolitika feltételeit. 1049-ben az Országgyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Az 1950 évi I. törvény pedig intézkedett a tanácsok megszervezéséről, az államhatalom és az államigazgatás helyi szerveinek megteremtéséről. És ugyan ebben az évben létrejött "Nagy-Budapest". A főváros területe ezáltal két és [ v félszeresére, lakóinak száma 1 millió 600 ezerre növekedett. A tanácsok megalakulása és Nagy-Budapest megteremtése egyúttal progremadás volt a társadalmi egyenlőtlenségek és a területi különbségek felszámolására, a város gyorsutemu fejlesztésére, az alapvető gondok megoldására. t A küzdelem e feladatok megvalósításáért nem volt mindig zavartalan. A felszabadulás után a háborús károk helyreállítása, az infláció, ezt követően pedig az ipar erőltetett ütemű fejlesztése nagymértékben igénybe vette az ország anyagi lehetőségeit. Ezért számos fontos feladat megoldása a fővárosban is lelassult, elmaradt, bár növekedett Budapest gazdasági ereje, szerepe és jelentősége. l r 7 I — ----------------------------------
