1973. november 17. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

54

Gyakorin tilag teljes lett a foglalkoztatottság és demokratizáló- dott oktatási és egészségügyi rendszerünk, de az ezekből eredő jó néhány kötelezettségünk teljesítésével íök-esetben adósak maradtunk. A lakásépítés és karbantartás, a közlekedés- és közműfejlesztés, a művelődésügyi és az egészségügyi intézi mények bövi tése , dolgozó nők—helyzet ét—k^wayiteni hivat-e-t-t

szolgáltatások- nem tartottak lépést a gyorsan növekvő igényekkel. A relativ lemaradás pótlását tovább nehezítették az 1956-os ellenforradalom rombolásai, a fővárost ért súlyos politikai, szellemi és anyagi károk.

A^Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása, az ellenforradalom leverése, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusa uj szakaszt nyitott nemcsak az ország, hanem Budapest fejlődésében is!

Pártunk és Kormányunk a lakosság által támogatott politikai célkitűzésekkel, átfogó távlati tervekkel, a feladatok nagyságának megfelelő erkölcsi és anyagi támogatással elősegítette, hogy mind külső képében, mind pedig az életköruli mények javulásában Budapest egyre méltóbban töltse be a v szocializmust épitő ország fővárosának szerepét.

Ennek azért van különös jelentősége, mert minden főváros rangja, szerepe szerint némiképp jelképe, reprezentánsa az országnak . Fokozottan áll ez a mi városunkra, amelynek » viszonylagos súlya egészen sajátságos. Itt él Magyarország

lakosságának az ötödé, és itt dolgozik majdnem a negyede.

A főváros ipara adja az ország ipari termelésének a harmadát, s hozza létre a nemzeti jövedelem negyedét. Itt koncentrálódik a tudományos kutatóintézetek 90 %-a, A budapesti egyetemekről és főiskolákról keiül ki évente az ország uj diplomásainak mintegy fele. Tehát fővárosunk fontos szerepet tölt be az ország politikai, gazdasági és szellemi életében.

r C] -------------1 •- 8 -