1973. március 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
117
I i f ben az időszakban a munkahelyről származó jövedelem és kereslet reálértékének a változása, amely mintegy 2-3 %-ra tehető. A pénzbevételek és ezen keresztül a családi egy főre jutó jövedelmek kedvezőbb alakulásában a társadalmi jellegű jövedelmeknek a munkabér-jövedelmeknél nagyobb arányú emelkedése játszott szerepet, mintegy jelezve a kormány jövedelempolitikai elképzeléseit, amellyel a családi jövedelmek kiegyenlítődését szociálpolitikai intézkedésekkel kívánja elősegíteni. Az ározint kialakulásában döntő szerepet játszottak a - kereslet és kínálat összhangját szolgáló árarányok kialakítása érdekében tett - központi árintézkedések /lakbérrendezés, építőanyagok és alkoholtartalmú italok drágulása/. A lakbéremelés hatása nélkül a fogyasztói árindex csak 2,4 %- é t os növekedést mutat 1972-ben. Az ilyen számit ást reálissá teszi, hogy a lakbér többletét ebben az évben még az állam részben, vagy egészben megtérítette. Az árváltozások értékelésénél természetesen figyelembe kell ♦ venni, hogy azok átlagszámok és nem egyformán érintik a különböző jövedelmi szinten és eltérő fogyasztási szokások szerint élőket. A lakosság megnövedekett jövedelme kedvező alapot teremt a fogyasztásra szánt összegek növelésére. Mivel a lakosság fogyasztásának mintegy háromnegyed része áruvásárlásokban realizálódik, ezért a kereskedelmi forgalom és árualap, valamint a kiskereskedelmi hálózat mutatói rendkívül lényegesek abból a szempontból, hogy a kereskedelmi organizáció - amelyben a tanácsnak döntő szerepe van -, mennyiben féfel meg a vásárlóerő növekedése által támasztott egyre fokozódó követelményeknek. A tanácsi munka alapja ebben a tekintetben a kereskedelempolitikai célkitűzések minél nagyobb mérvű érvényre juttatása volt. A fővárosi kiskereskedelem 1972-fcen 47 milliárd Ft forgalmat Híj | U| <y nj: A, • »- 17 -
