1973. március 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
113
* * Erőfeszítéseinktől, intézkedéseinktől azt várjuk, hogy az autóbuszokon kisebb, az egyéb közlekedési eszközökön nagyobb mértékben tovább csökken a zsúfoltság. E cél érdekében tovább kell üzemeltetni a selejtezésre érett jármüvek egy részét, még ha ezek fenntartása lényegesen költségesebb is. Autóbuszállományunk kétharmada a gazdaságos élettartam /8 év/ határán, illetve azon túl van. A villamos és HÉV jármüveknek pedig körülbelül a fele 30 évnél öregebb. Nem kevés gondot jelent a felszíni tömegközlekedési hálózat műszaki hátterének korszerűtlensége, amelyet valamelyest enyhít az 1975-ig átadásra kerülő BKV cinkotai autóbunztároló. A kormány 1971. októberében hozott határozatainak kedvező hatása máris megmutatkozik - elsősorban az autóbuszközlekedés terén. Az évi 10 ezer forintos forgalmi pótlék és az 5 éves ♦, nyugdíjazási korkedvezmény hatására a gépkocsivezetők száma 40 SS-kal növekedett és ennek, valamint a műszaki munka javulásának eredményeként ma kb. 10 &-kal több és 8,5 %-kal nagyobb befogadóképességű autóbusz van forgalomban. A tömegközlekedési hálózat hossza a tervidőszak alatt mintegy 23 km-rel nő: 1973-ban kiépül a XV. újpalotai villamosvonal, számos lakótelep kapcsolódik be - uj autóbusz vonalak stb. révén - Budapest vérkeringésébe. Tovább folytatjuk a jól bevált forgalomszervezési intézkedéseket, gyorsjáratok beállítását, a lépcsőzetes munkakezdés kiterjesztését stb. Az úthálózat fejlesztése Az úthálózat fejlesztési előirányzata az eredeti tervhez képest /1,2 milliárd forint/ lényegesen magasabb, közel 2 milliárd Ft-ot tesz ki. Ennek ellenére a közúti közlekedés korszerűsítése sem a IV., sem az V. ötéves tervben nem teszi lehetővé az igények és a szükségletek teljeokörü kielégítését. A terv - az országos úthálózat fejlesztési céljaival összehangolva - nagy súlyt helyez a fővárosba vezető főútvonalak :P' i h \- 13 i
