1972. október 31. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
48
1 9H ség megóvása és fokozása érdekében várnak hatékony lépér két a hálózattól. /II.sz.táblázat/. a/ Anyák, nők egészségi állapota Az elmúlt években Magyarországon és Budapesten egyaránt ’ jelentősen csökkent a terhesség, szülés, vetélés miatt bekövetkező un. anyai halálozás; l95o-ben az országos -ilyen okokra visszavezethető 173 halálesetből még 28 Budapesten történt, 1965-ben a fővárosban már csak tizen, 1971-ben heten haltak meg hasonló körülmények kö- zott. Hasonló arányú csökkenés tapasztalható országosan is. Ez főleg a bűnös vetélések számának csökkenésével, a fertőzések gyógyításában elért tudományos haladással, t az általánossá vált terhesgondozó-tevókenység ós intézeti szülés eredményeivel magyarázható. A veszélyeztetett terhesek aránya alig változott. /1962; 25,8 %, 1965; 32,9 %, 1971;24,6 % /. E kategóriába sorolják a különböző egészségi ártalmakban szenvedő s emiatt fokozott gondoskodást igénylő terheseket, az ismételten sikertelen terhesség után gyermeket várókat, a megterhelő, vagy veszélyes munka- és életkörülmények miatt vé- [ v \ delemre szorulókat, a leányanyákat,stb. Az anyavódelem —nővódelem nagy gondja a születésszabályozás körül kialakult kedvezőtlen helyzet. Ellentmondásos jelenség, hogy a budapesti igen alacsony álveezületósi f v arányszám magas terhességi gyakorisággal párosul. Mig 1946-ban vidéken két és félszer annyi vqlt a számbavett terhesség l.ooo lakósra számítva,mint Budapesten, az a- rány azóta megfordult, s ma a lakossághoz viszonyítva a fővárosban jóval több a terhes /1969; Budapesten 49,7, vidéken 35,6 /, A főváros alacsony élvaezüleiési arány- számából /1969; 12,o %#/az is következik, hogy a gyerme- ) kék nagy része nem születik meg, a budapesti terhességek 2/3-a művi vetéléssel végződik. Ez a beavatkozás ma a ír
