1972. október 31. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
49
! ________ > I- 7 i leggyakoribb műtét, A "csúcspontot’* 1969-ben értük el 57.ol2 budapesti művi vetéléssel. Bár a műtétek száma 1971-ben 49.748-ra csökkent, nyugtalanító, hogy ezen a számon belül a fiatalkorúak, hajadonok, gyermektelen vetólők aránya változatlanul folyamatosan emelkedik, A születésszabályozásnak művi vetéléssel való megoldása -tekintettel a jelenség tömeges voltára- akkor í:í az egószségkárositás súlyos veszélyével jár, ha az egészségügyi szervek és intézmények a legnagyobb gondossággal járnak el s ha ma a műtét halálos kimenetele ritkaságszámba megy. A művi abortus veszélyének csökkentése terén hazánk valóban szép eredményeket ért el; loo.ooo műtétre nálunk csak 1,8 halálozás esik, mig Csehszlovákiában 2,1; Jugoszláviában 4,5; Svédországban 39,2; Dániában 41,4 /Potts adatai,l97o/. Ezzel az eredménnyel szemben áll az a tény, hogy minden hetedik műtét olyan közvetlen /"korai"/ szövődménnyel jár, ami miatt a vetélő nő hosszabb-rövidebb kórházi, vagy fekvőbetegként otthoni gyógykezelésre szorul. A "késői" szövödmónyek számát csak becsülni , lehet, de az bizonyos, hogy ez számban és jelentősógI v ben meghaladja az előbb említetteket. A meddőség, koraszülésre ós vetélésre való hajlam, krónikus nőgyógyászati gyulladás és az anyai funkciókat érintő személyiség-károsodás az utódok létét ós épségét is ve- v szélyezteti, A művi vetélések számának csökkentése, észszerű csa- ^ ládtervezés ós fogamzásgátlás elterjesztése ezért kiemelt feladatunk, bár 1971 végén már 6o.51o nő alkalmazta a fogamzásgátló tablettákat Budapesten -a művi vetélés elleni küzdelemben eddig jelentős sikert nem i tudtunk elérni, pedig az anya - és nővódelem megelőző nevelő munkájának eredményesebbé tétele nélkül nem re' ; W , I
