1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
366
) A közmű üzemek munkáslétszáma a bekövetkezett fejlesztések ellenére is 4 %- kai volt alacsonyabb, mint 5 évvel korábban. A tanácsi kiskereskedelemben is csökkent a forgalom közvetlen ellátásában közvetlenül résztvevő, forgalomtól függő dolgozók száma, ez különösen nagymértékű volt az élelmiszerktskereske- , delem területén. /8 %/. A létszámhelyzet kedvezőtlen alakulása ellenére számos létszámnöveléssel együtt - járó fejlesztést hajtottak végre a tanácsi vállalatok. Az Időszak folyamán kezdte meg működését a Főv. Patyolat Vállalat 100 q/müszak kapacitású mosodája, a lágymányosi kenyérgyár. Üzembehelyezték a Metró első szakaszát, amelynek létszámigényét magasabb műveltségű - érettségizett - fiatalokkal sikerült kielégíteni. A közmű vállalatok épitési igényeinek kielégítése énlekében a közmű építő kapacitás felfuttatására került sor. A fővárosi lakásépítkezésekkel párhuzamosan biztosította a Fővárosi Távfűtő Müvek a bővítéshez szükséges létszámot. A lászámhi ánnyal kapcsolatos gondok mérséklése érdekében a vállalatok fokozták a részmunkaidősök foglalkoztatását, növelték a nyugdíjas munkavállalók számát, megszervezték a szünidős fiatalok nyári foglalkoztatását. Ugyanakkor több munkaerőt felszabadító szervezési Intézkedést is hajtottak végre. Pl. a helyi közlekedésben az uj bérlet rendszer alkalmazása mellett bevezették a kalauznélküli közlekedést; a kereskedelemben korszerű kiszolgálási formát vezettek be, 1 a nyitvatartási rendszer meghosszabbítását és területi kombinációját alkalmazl ták; az építőipari vállalatok központi műszaki fejlesztési csoportot hoztak létre, amelynek munkája révén a tanácsi építőiparban korábban nem ismert, termelékenyebb műszaki megoldások, munkaeszközök alkalmazására került sor; az ingatlankezelés területén központi műhelyek építésére és fejlesztésére, mintegy 60 millió Ft-ot forditottak. % A létszám- és termelékenységi problémákat is figyelembevéve az elmúlt öt esztendő folyamán a vállalatok jelentős összegeket fordítottak a munkafolyamatok gépesítésére, a műszaki színvonal emelésére. Ennek mértéke korántsem eleÍ gendő és még ma sem éri el azt a színvonalat, amelyet a főváros fejlődése és a munkaerőhelyzet megkíván. Ez további problémákat jelent a későbbiek során a főváros életében, hiszen a város jelenlegi működési feltételeinek biztosítása a I- 53 -
