1970. október 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
33
) sések folynak műszaki fejlesztési kérdésekben. Részben a megkezdett po- i ligon üzemi panelgyártés folytatása, vegyes technológiai kombinációk, poliacélvéz, gerinclemezes tartórendszer kísérletek vannak kibontakozóban. Előzetes vizsgálatok szerint szükségszerű és csak a könnyűszerkezetes szerelt jellegű épitési mód bevezetése hozhat döntő fordulatot a szükséglet és az építőipari kapacitás összhangjának megteremtésében. A- cél, alumínium és műanyag felhasználásával, magas előregyárthatósági fokú, szerelt jellegű épületelemeket kell készíteni, melyek kis súlyúak, . a helyszínen gyora&n összeállíthatók és munkaigényük sokkal kisebb,mint a hagyományos anyagból készült épületeké. ( Épitéspolitikai intézkedéseket kiván - a házgyári hálózat kiépítéséhez hasonlóan - a könnyűszerkezetes épitési mód bevezetése, a szükséges műszaki bázis és ipari háttér megteremtése, hogy az uj városrészekben a lakásokkal együtt az ellátó létesítmények is kellő időben felépüljenek.) A koncentrált lakásépítkezéseket be kell kapcsolni a főváros közmü- és úthálózatába. Az ezt biztosító úgynevezett alapközmüvek pénzügyi fedezetét - a lakás célcsoport előirányzatától függetlenül - a tervjavaslat jórészt tartalmazza. A megvalósítás 1,7 milliárd Ft értékű mélyépítési kapacitást igényel. Az érdekelt tanácsi szerveknek és közmű vállalatoknak gondoskodniok kell arról, hogy fejlesztési tevékenységük keretében a kivitelezési kapacitásokat elsősorban a lakások építéséhez és használatbavételéhez nélkülözhetetlen alapközmüvek megvalósitására vegyék igénybe. A lakásépítkezések egy részének rekonstrukciós jellegével függ ösz- sze, hogy tömegesen merül fel az épületbontások szükségessége. A kisebb épületeknél eddig a társadalmi bontás nyújtott segítséget,' illetve adott megoldást. Ezt a gyakorlatot továbbra is fenn kell tartani, az kedvező a lakosságnak, mert építőanyaghoz jutnak.A nagyobb és többszintes épületek bontása azonban szervezett építőipari tevékenységet igényel, melynek e- f lőfeltételeit meg kell teremteni. • . i Bár az ipari szanálásoknál a pénzbeli kártalanítás szorgalmazása célszerű, számos esetben a megoldáshoz uj építkezésekre lesz szükség. Ez is többszáz millió forintos kivitelezési kapacitásigényt vet fel, fő- ; i ként a budapesti székhelyű állami épitőiparral szemben. Ugyancsak a minisztériumi építőipar feladatai között kell említést tenni a fűtőművek ^ 300 millió Ft értékű építkezéseinek kapacitásigényéről.- 26 r ^-tf '!•' I 1 ! iWgpKft I - ------------- "1
