1969. július 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
311
Az ágazatok egymáshoz viszonyított fejlesztési aránya a terv célkitűzéseinek megfelelően alakul, kivéve egyetlen területet, a szociális, egészségügyi és kulturális ágazatokban az arányok kisebbek, a lemaradás általában ezekben a kategóriákban keletkezik, itt vannak az úgynevezett kisebb beruházások, amelyeknek bizonyos lemaradásával kell számolnunk, ez a lemaradás megmutatkozik a létesítményekben és az i^rányokban is, amint erre előterjesztésünk 3. oldalán utal is. A harmadik ötéves terv irányelvei az erre az időszakra vonatkozó lakosság növekedést 79.000 főben irányozta elő. Ma már - ismerve az 1968. évi növekedést is - biztonsággal mondható, hogy a harmadik ötéves terv időszaka alatt a lakosság számának növekedése «zel a mértékkel, ezzel a nagyságrenddel megegyező lesz. Következik a budapesti agglomeráció kérdése. Ebben a témában % évek óta kutatás folyik, közgazdászok, városipolitikusok egy sor ilyen témát vizsgáltak meg, tanulmányokat irtak .erről a kérdésről és úgy vélem, hogy a negyedik ötéves terv irányelveinek vitatása alkalmával nem lesz érdektelen a t. Tanáccsal ismertetni ennek a kutató munkának a summázatát, mert hiszen ezek az ismeretek hozzásegíthetik a t. Tanácsot ezeknek az irányéi— veknek a megítéléséhez. Az agglomeráció fogalma alatt tulajdonképpen a közigazgatási határon kivüli, egy adott centrumhoz^ tartozó vonzáskörzet tárásad almi , gazdasági Koncentxáoiáiát. kell__érteni.__Példáu 1 ez Budapest esetében nemcsak a közigazgatási határon belüli fővá— rost jelenti, hanem az ahhoz tartozó 45 községet vagy közvetlen vonzás körzetét, mások szerint 65 községet, jobb tehát az az általánosabb megfogalmazás, hogy a vonzáskörzetbe tartozó % f*TTn . _____ t elepülésekről van szó. ^ - 23 -
