1969. február 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

79

5.2. A vizhigiénés helyzet. - Budapesten lényegesen kedvezőbb. mint a legtöbb nagy iparvárosban. - még akkor is, ha a budapesti viz izére, szagára sok esetben van panasz, az időnkénti túlklórozás következtében, - olyankor, amikor a felszíni vizmü részaránya túlságosan megnő az össz-ki- termelt viz mennyiségén belül? /alacsony Duna-vizállás- nál: a jobbminőségü parti mederszürésü kutak vízhozama c sökkené sekor/.

Budapest ugyanis még korántsem ismeri azokat a vízellátási nehézségeket, amelyek a világ nagy iparvárosaiban ma már odavezettek, hogy azokban egyre gyakoribb, hogy rendkivül rossz felszini vizkivételi alapanyagból - /többnyire erősen szennyezett folyókból, és igy csak a legnagyobb nehézségek árán/ képesek a lakosságot ivóvízzel ellátni, és a még nagyobb vizigényü ipar vízszükségletét kielégíteni.

| /Rotterdamban pl., a világ egyik legnagyobb tengeri kikötőjében, az ivóvizet a Rajna ag.yonszennyezett torkolati részéből emelik ki. és ennek következtében az klórozott ság és egyéb, a viz élvezeti értékét rontó mutatók vonatkozásában, sokkal rosszabb, mint a budapesti. - , A Ruhr-vidéken - ahol már egészen súlyos, akut a vizhiány,

ennek kiküszöbölésére felmerült egy olyan terv, hogy a vizet a Skandináv félszigetről, az ott nagy bőségben fellelhető friss hegyi patakok vizéből. Svédországból tenger alatti vezetékeken hozzák át. Az USA-ban, - annak több nagy iparvárosában - , az eli használt szennyvizek visszaforgatása és regenerálása,és

ivóvlzkénti újrafelhasználása, - szokványos művelet!/

. „ _ _ ___

H ^ Jfe

jfl

. ^SsSbKuBb . . . _ . ...... .. . .... I

^ - 27 -