1968. szeptember 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

51

I

»

I - 12

>

is biztosit. Ezt az ügyeskedők, üzérkedők úgy igyekeznek kihasználni, hogy tevékenységüket látszólag törvényes keretek között jelentetik meg.

Az adóelvonási törekvések rendszeresen tapasztalhatók az ilyen ügyekben hozott államigazgatási határozatok megtámadása iránti perekben. Közös jel- ; lemzó, hogy az elkövetők tevékenységüknek legális színezetet törekszenek adni, továbbá, hogy gyakran az a- dóügyi jogszabályok szociális rendelkezéseit, kedvezményeit kívánják kihasználni, és azzal visszaélni. Az elkövetők és segítőtársaik - gyakran bűncselekménnyel is - jogviszonyaikat tudatosan összekuszálják, üzleti könyveiket nem vezetik vagy hiányosan vezetik, illetőleg meghamisítják. Az ilyen ügyekben a felderítés és leleplezés sikere érdekében igen nagy szerepe van a pénzügyi jogban járatos, nagy gyakorlattal rendelkező pénzügyi nyomozók és különösen az elsőfokú adóhatóságok szigorúan a törvényesség keretei között lefolytatott eljárásának. Ez szükséges azért is, mert az ilyen elemek a pénzügyi jogszabályoknak javukra fordítható alaki rendelkezéseit kitünően ismerik, és a hatóság részéről esetleg meg nyilvánulta, aki szabálysértés hangoztatásával igyekeznek az érdemi kérdést háttérbe szorítani. E területen a kétségtelenül megállapítható fejlődés mellett még sok a kívánnivaló a pénzügyi felderítő szerveknél.

Az előbbiek illusztrálására példaként hozható fel az az eset, amikor az asztalos kisipart özvegyi jogon folytató személy szakmunkásként a bognár képesítésű felperest alkalmazta az üzletében, aki gyakorlatilag vezette az üzletet, és az asztalos kis- | ipar felhasználásával redőnyök gyártására és azoknak

több ügynökkel való értékesítésére rendezkedett be. A pénzügyi hatóság az utólag kiszabott nagyösszegü adó megfizetésére a kisiparost és az alkalmazottat egye- temleg kötelezte. A biróság - elutasítva a keresetet - megállapította, hogy a jogszabályban megengedettnél több alkalmazottat foglalkoztató kisiparost nem ille- . ti meg az adómentesség, annál kevésbé, mert az üzletet

a felperessel közösen folytatta, az üzlet hasznaiból részesedett, A felperesnél a biróság nem azt vette a- lapul, hogy milyen minőségben volt bej eintve a kisiparosnál, hogy a munkakönyvében a munkaviszonyra utaló

bejegyzés szerepelt, hanem hogy ténylegesen milyen, tevékenységet folytatott. Ez a szakmunkás tevékenységi körét messze meghaladta, saját számlára és keresetre történő áruelőállitás és értékesítés volt, ami miatt az adóhiány megfizetéséért a kisiparossal egyetemleg | felel.

Ismételten kiemelhető, hogy a visszaélésekre való törekvések a jogszabályok mentesítő rendol' fi

I ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------