1968. szeptember 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
52
\ kezései körül tömörülnek- Gyakran igyekeznek kihasználni a jogszabálynak azt a rendelkezését, hogy vagyontárgy egyszeri eladása,kisiparos és kiskereskedő feleslegessé vált berendezési, felszerelői tárgyainak értékesítése nem esik általános jövedelemadó, vagy termelői forgalmi adó fizetésének kötelezettsége alá. Az esztergályos kisiparos felperes esztergapad alkatrészek gyártásával foglalkozott, de alkalmanként az alkatrészek felhasználásával komplett esztergapadokat is gyártott, és ezeket is értékesítette, amiről az adóközös^égnek bevallást nem tett. Az adó pótlólagos kivetésere irányuló eljárásban, majd a perben a kisiparos több egymással ellentétes előadást tett. A biróság az elutasító Ítéletében megállapította, hogy a felperes, aki hosszú ídó óta önálló kisiparos, nagy- forgalmu üzletet vezet^ tisztában lehetett nyilatkozata jelentőségével, tévedésről nem lehet szó. Megállapította a biróság, hogy a felperes nemcsak esztergapad-alkatrészek, hanem időnként uj esztergapadok gyártásával is foglalkozott, ekként őt adómentesség nem illetheti meg, nem hivatkozhat sikerrel arra, hogy feleslegessé vált berendezését, illetőleg felszerelési tárgyát értékesítette. Több esetben előfordult, hogy a kisiparos iparát megszüntette, illetőleg iparengedélyét a hatóság visszavonta, de az ipar folytatásához szükséges termelő- c szközök és anyagok a kisiparos birtokában maradtak. Ilyen esetekben a kisiparos rendszerint egy másik klsA iparosnál helyezkedik el. formailag alkalmazottként, de valójában az a helyzet, hogy gépeit és anyagát magával viszi, a másik kisiparos műhelyében részint bérmunkát, részint saját munkát végez, és a termékeit értékesíti. Ilyen helyzetben a tényállás pontos felderítését nehezíti, hogy a í jraailag alkalmazó kisiparos - félve a saját felelőssé -rcvonásának következményeitől - félrevezető előadást tesz. Néha ogy-egy szakarában - pl.a müanyagszaknában - az ilyen kapcsolódó, adóelvonáshoz vezető jogviszonyoknak egész láncolata alakul ki, a- molyeknel: célja, az adófizetéstől való menekülés, illetőleg a jogtalan többletkereset elérése. A visszaélések területén veszélyes je* lenségként kell legújabban felfigyelni a bor- és szeszadó kérdéseire. Az utóbbi időben a XXI. kerületből a csepeli nagyüzemek környékéről két ügy került a biróság elé. Az egyik ügyben a felperes a soltvadkerti szőlőjében termelt bort a XXI. kerUlc+ben lévő osaládi házában értékesítette a gyárak munkásai részére. Ezen kivül -pálinkát is főzött, a piacon is vásárolt szeszesitalt, és ezeket is értékesítette. A fogyasztóknak hitelt adott, majd a bérfizetési napokon megjelent a gyár előtt, és az adósaitól igy szedte be a fogyasztott bor f O J 2- 10
