1968. április 23. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

235

zott és azt feszegette, hogy vélemén. em szerint a fiatalok tömegei között a munkára neveléssel bizonyos problémák vannak.

Ezzel úgy értenék egyet, hogy differenciáltan kell felfogni ezt a kérdést, de egy ipillanatra sem szabad a munkára nevelés kérdését szemünk elől tévesztenünk. Állandóan erre kell sx sarkallni a peda$gj£éokat és az egész társadalmat, hogy foglalkozzék a fiatalság munkára nevelésének kérdésével, munkaerkölcsének, a munkához való jóviszonyának fejlesztésével.

E gondolatoknak megfelelően időről-időre újraértékeljük a fiatalság problémáját és az előttünk felevő anya g, amely a II. kerület oktatási helyzetéről szól, ugyanezt teszi: foglalkozik az oktatás objektív körülményeivel, foglalkozik a szubjektív körülményekkel is és értékeli a fiatalság helyzetét, világnézeti alapállását, a családnak, a társadalomnak az iskolához való viszonyát. Ebből az anyagból azt olvastam ki, hogy ha vannak is bizonyos problémák, a fiatalságnál: az iskolai munkához való viszonya alapvetően jó, hogy a mi fiatalságunk, legalábbis a II. kerületi, de azt hiszem, tapasztaalataink alapján kitéri

jeszthetjük ezt a megállapítást, egészségesen fejlődik.

Mégis az anyagg tanulmányozása kapcsán néhán. olyan területre gondoltam, amelyről érdemes beszélni és ahol feladatok várnak ránk. Milyen területekre gondolok? Sa Először arra, hogy /j a fiatalság számára biztosítsuk a tanuláshoz szükséges megfelelő köióUményeket. Utána gondolok arra, hogy fiataljaink számára biztosítsuk a munkát!:, hogy munkához jusson, majd később rátérnék erre, hogyan gondolom ezt. Meg kell tanítanunk a fiatalságot arra is, hogy szabad idejét ügyesen, okosan használja fel. Ebbe a feladatba igen erősen be kell kapcsolni a szülőket is, akiknek az iskola első számú segitőivé kell válniuk,

í

: N ^ ' ^ . . .... — ... ' j

} - 79 - a -