1968. április 23. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

236

végül pedig biztosítani kell azt, hogy a fiatalság kiélje tár­sadalmi aktivitását. Mindez szükséges ahhoz, hogy eloszlassuk magunkban azt az aggályunkat, amelyet a bevezetőben felvetet­tem, hogy vajon hogyan fogják a fiatalok az életben megállni a helyüket, és hogyan fogják átvenni azt a munkát, amelyet jelen, lég az idősebbek végeznek. Először az első témát vizsgálom, a tanulás körülményeinek biztosítását. Általában biztosítottak a tanulás körülményei Budapesten is, a II. kerületben is, vannak azonban olyan té­nyezők amelyekre fel kell figyelni. Ilyen példának okáért az, hogy a II. kerületi anyag szerint lehet találni olyan iskolá­kat, ahol az egy tanteredre jutó tanulók száma 70 felett van, másutt az 50 felett. Általában nem megnyugtató a középiskolák helyzete, ahol ez a szám 45 körül jár. Es azt mutatja, hogy a dolog természeténél fogva nem lehet elég magas az oktatás 2 Vv hatásfoka, hiszen a peda|3[i$£Éok nem tudnak hozzáférni a tanu­lókhoz az oktatási folyamatban. A tanterem ellátáson tehát javítani kell. Az is kiderül az an. ágból, hogy igen magas a szakosított tantervű osztályok száma. Ez magában véve nem baj, hiszen egyik fő törekvésünk az, hogy elsősorban a n térmészéttudomá- nyos tárgyak vonatkozásában olyan szakosított oktatást adjunk, amely a fiatalok tudását emeli. Az én ismereteim szerint azon­ban ezekben a szakosított tantervű osztályokban a tanításhoz szükséges felszerelés nem egészen jó, nem teljesen kifogásta­lan, sőt azt is mondhatnánk, hog./ nagyon sok kívánnivalót hagy hátra a kerületben, de gondolom, hogy egész Budapesten. Még egy aránytalanságra szeretnék rámutatni a tanulási körülmények biztosításával kapcsolatban: a szakkörök kérdésére. n^ E ^ _ 79/b - 80 -

Next

/
Thumbnails
Contents