1967. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
123
lí az igen sürgősnek látott munkákat mielőtt el tudjuk végezni. A vá- lasztók nevében is kérem a Tanácsot, hogy ezekhez a munkákhoz nyújtson sürgés segítséget* /Taps/ R e i s c h 1 Antal: Tisztelt Tanács! Bár bejelentésről van azé, amelyhez általában nem szoktunk hozzászólni, mégis engedjék meg, hogy hozzászóljak, mert én is igen nehéznek látom a helyzetet. Azok a nagy erőfeszítések, amelyeket az elmúlt időszektan a lakások állapotának a javítására tettünk, a bejelentés statisztikája szerint is rendkívül kevés ahhoz képest, amit örököltünk ezen terül^t'-n. Itt nem csupán mennyiségi kérdésről van szó, hanem egy rendkívül i _gy minőségi kérdésről is. óriási különbségek var.r ak u- gyanis régi és uj lakásaink között. Nem akarok itt hivatkozni az udvari szoba-konyliás lakáeokri , vu^y az olyanokra, amelyeknek vize csuk az udvari vízcsapon van és .iC-jük is közösen, egy-egy emeleten. Bár a felszabadulás óta csak korszerű lakásokat építettünk, mégis igen sok az ilyen lakás, és mondhatom, hogy választóink nagyobb része még ma is ilyen lakásokban él. A tatarozásokat elkezdtük, de elsősorban természetesen az é— letvcszél_?s objektumokra kellett, hogy kiterjedjenek, majd a sor- tatarozásokra és a városkép Ceji'SZ tésére. „tinókéttő csak szuksíM faszer! volt, .e nem javitott azon a helyzeten, amely lakásaink ál- lagábar minőségileg is fennáll. | Joggal felvethetik a kérdést, hogyan haladunk ezen a vonalon tovibb. L.eg kell jegv eznem, hogy bizonyos dolgok folynak már ezen a téren. Minuenki tudja azonban, hogy a tatarozás a pénzügyi kérdésen kivül rendkívül nehéz kapacitásbeli kérdés is. Az é.itőmunkások kézimunkáját igényli a tatarozások zöme. Ez azt jelenti, hogy , egy adott építőipari munkáslétszám mellett a tatarozások számát csak úgy tudjuk növelni, ha az uj építkezésekről a tatarozásokra irányítjuk át őket. Ez azonban azt feltételezi, hogy az uj építkezéseknél ol^, .n épitési módokat vezessünk be, amelyeknél az élőmunka sokkal kevesebb, mint oddig, és az igy felszabaduld szakmunkások tatarozás! munkákra mehetnek át. Azok a nagy áldozatok, amelyeket népgazdaságunk a házgyárak és más épitési módok beruházása területén vállalt, végső fokon tulajdonképpen ezt célt is szolgálják. Számadatokkal megvilágítva: Amig egy hagyományos módon épített uj lakóépül-ten, pl. a József Attila—telepen egy lakás építésére fordított élőmunka kb 3*ooo munkaóra volt, adufc házgyári elemekkel ópmit való építés esetén már csuk l2oo óra, sőt van o- lyan lehetőéég, hogy esetleg looo óra<uá is tudjuk szorítani. , . Ari _______- _ _ _ . - - .. _ _ f
