1967. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

124

_ 64 - 65 | Ez azt jslenti, hegy a dolgozó létszámnak kb. 2/3-át át tudnánk

| irányítani a tatarozás területére. Ez pedig a legdöntőbb kérdés,

i mert munkaerőt máshonnan erre a területre biztosítani nem tudunk*

*

A másik lényeges dolog, hogy a jövőben tördednünk kell arra, hogy uj épületeink ne avuljanak el olyan gyorsan, mint a múltban. Ez elsősorban az időjárásnak legjobban kitett felületekre, j tehát a homlokzatokra és a tetőkre vonatkozik* Elég, ha utalok a

I lágymányosi lakótelep festett homlokzatainak tönkremenetelére* A

házgyári elemekkel valé építkezés talán drágább, de a magasabb költségekben az is tükröződik, hogy a homlokzatok már nem vakoltak és

festettek, azoknak a tatarozása tehát nem jelentkezik ujabb teherként lo éven belül, mint az eddigi homlokzatok tatarozása* Természe- | tesen ez követelmény kell, hogy legyen minden építőipari felszerelési tárgyra és gyártmányra is*

Azt is nagyon meg kell vizsgálnunk, hogy mit tata- I rozunk. Vagyis túl kell jutnunk a csak életvédelmi oélokbél végre! hajtott tatarozásokon és meg kell vizsgálnunk, hogy milyen mértékben

J sikerül a minőségileg elmaradott lakásállomány felhozása is egy megfelelő gondolva a közmüvekre, a közegészségügyi berendezésekL rs, stb* Ez iparunkra is nagy feladatot ró aasn a téren, hogy az

I ilyen gyártmányok jobbak, minőségileg tartósabbak legyenek, hiszen

a legtöbb javítási igény itt jelentkezik*

1 Ezek a kérdések döntően szakmai kérdések* Mégis

L helytelen lenne, ha a lakásállománnyal való foglalkozást úgy vennénk,

! hogy nem társadalmi kérdés*

Mm

1 ~ 1