1966. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
144
1 munkájukat /Pl, a gazdasági mechanizmus reformja./ Annak,hogy a Tonács és állandóbizottságai közötti testületi kapcsolat háttérbe szorul, hogy a fővárosi állandóbizottságok néha kerületi jellegű feladatokat látnak el, hogy munkájukban minden jószándék ellenére számos formális elem mutatkozik, vannak elvi, konstrukciós gyökerei - amelyek megoldása esetenként nagasabb- szintü jogszabályok módosítását is megkívánnák, - vannak ugyanakkor gynkorlati, technikai, vagy szervezési jellegű okai is, anolyoket a Főváros Tanácsa saját hatáskörében is ki tud küszöbölni. • ©*' 1./ A Tanács testületi tevékenysége és az állandóbizottságok kölcsönhatásának elégtelensége nem kis mértékben gyökerezik a Tanács testületi tevékenységében sokszor érzékelt formalizmusában. A Fővárosi Tanács tagjai az ülések egy részét jobb esetben ünnepélyes aktusnak, gyakran azonban formálisnak tartják, non érzik, hogy ott dőlnének el, - S3ját tevékenységük kapcsán is - a Fővárost érintő alapvető kérdések. Ennek a helyzetnek szános további oka van: a./ Ellentmondást látunk a széleskörbon decentralizált politikai demokratizmus és a nagyfokú gazdasági centralizáció között. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában az állam funkciói közül éppen a gazdasági épitő - kulturális szervező tevékenység van előtérben. Ebbel következik, hogy ez határozza meg a tanácsülésok tartalmát is. A Fővárost érintő alapvető kérdések azonban ennek ellenére nen a főváros tanácsülésein dölnok cl. b./ A gazdasági mechanizmus reformja a probléma nogoldását szüksógszorüen előbbre fogja vinni. Az eredményességnek előfeltétele azonban az is, hogy a jövőben következetesebben törekodjünk arra, hogy a Fővárosi Tanács.tagjaivá jelöljünk olyan, a főváros szempontjából kulcspozícióban dolgozó döntési joggal rendelkező szakembereket és vezetőket, akiknek a főváros ügyeiben kellő áttekintésük és önálló hatáskörük van, c./ Gondosabban körül kellene határolni a különböző szintű tanácsok feladatkörét, valamint a tanácstagság.különböző ?zintü tartalmi clomcit. A Nóp- küztá.rsaság Elnöki Tanács 1954. évi lő.sz. határozata kétségtelenül tartalmaz, differenciált iránymutatást arra, hogy a magasabb szintű tanácsok állandóbizottságai főleg a tanács vezető és irányító tevékenységét támaszszák alá, az alaosonynbb szintű tanácsok állandóbizottságai viszont elsősorban a Tanácsnak a lakosságot közvetlenül érintő munkáját segítsék elő. Amikor azonban az említett határozat részletezi ez állandóbizottságok feladatait, szui-vor.ési problémáit, már semmi különbséget nőm tesz alsó, vagy felsőbb csir.tü tar ácsok dllandóM zottságal között. I I 1 H V, * - 2o -
