1966. január 14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
19
I---------------------------------------------------------------------------------- ■ \ ( teremtésére a veszélyeztetett gyeir ek szüleinek munkahelyével, esetenként c lekóbizottságokksl, Nem tud. uk elérni azt so, hogy a veszélyeztetett gyermekek minden esetben ] e/alább a napközibe kerüljenek. Több alkalommal kellene élni a szelőknél az iskolai tanári kollektíva előtti felelősségrevonás eszközeivel* Hogy ezzel a lehetőséggel iáeoláink élni tudjanak, hatóságilag is támogatni kell őket. Fokozottabban szükséges annak c szemléletnek a meggyökereztetése, amely szerint a gyermekvédelmi munka nem kiszakított, ktilöblsges feladat, hanem a no/élőmunka mindennapi folyamatához taj'tozik* Az említett két kategóriába /hátrányos helyzetben lévő és voszé*- lycztetott/ tartozó tanulók figyolcmroméltóak abból a szempontból is, hogy elsősorban közülük kerülnek ki azok, akik lemorzsolódnak, A főváros általános iskoláiban a VIHE osztályban 9 és fél százalékkal lesz kevesebb a tanulok létszáma, mint az a beindulási első évfolyamban volt, b. VIII0 osztályig el nem jutott tanulók egy része gyógypedagógiai intézetbe kerül, más része évismétléssel halad tovább, vagy kimaradva a dolgozók iskolájába jelentkezik. Vannak, akik teljesen abbahagyják a tanulást, Érdemes felfigyelni a túlkorosság emelkedésére. Az 1964/65. tanévben 963 fő, 5,15/ó volt már ez első osztályban túlkoros. Ez a szám az V, osztályban már 11,35%-rp emelkedett. középiskolai lemorzsolódás legnagyobb méreteket az.I, és a II, osztályban ölt, /9,1% és 5,5%/ Egyazon korcsoport Ia és IV, oszt-lya közötti különbség 14%-ot tesz ^^ ki, A középiskolák közül 1egnagyobb a lemorzsolódás.a gimnáziumokban. Ebben szerepet játszanak az un, "eltanápsolások* is. Ezek főleg az I, és II, osztályokban fordulnak elő, 1,500 megvizsgált.lemorzsolódott tanuló 13>o-a kapott fegyelmi büntetést a gimnáziumokban, A. .lemorzsolódást sokféle tényező befolyásolja, A középiskolai lc- > morzsolódásnál leglényegesebb tényező a tanulók megfelelő pályairányitásunak megoldatlansága, valamint, hogy az alacsonyabb iskoláztatással rendelkező szülők nem tudnak megfelelő segítséget nyújtani gyermekeik tanulmányaihoz. Az általános iskolai lemorzsolódásnál legnagyobb részt a psaládi körülményok, sok esetben a szülői felelőtlenség játszik közre, Ezen okok mellett - bár kisebb mértékben - megtalálhatjuk a tanulók kudarcélményeit, az iskolai közösséghez való érzelmi kötöttség hiányát, a kellc időben adandó tanári segítségnyújtás elmaradását. 1512/Kné I 1^ Uj | pPp 1^;' *■<«•*»•»
