1966. január 14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

192

I gyermekotthont kell szervezni, ahel büntető jogszabályba ütköző

r oselekáényékét elkövető gyermekeket lehet elhelyezni. E határozatét

I rég végrehajtani ft«l lehetett, tehát ez további problémát okoz. A

I gyermek és ifjúságvédelem problémáiban a tanúoztagok, pedagógusok,

l lokóbizottságok összefogásával sok kérdésben lehetne segíteni. A

I szooialista forradalom győzelmének élmény szerű átadása elsősorbán

I a peáagágusok belülről jövő hely tállá 3ánalc és havo-t art ozásának kérI dése. Ez a formálás kihat a gyermekek erkölasl világképére, mert

I az é történeti szemléletét formálja. Fái Boris hozzászólásában értékeli az iskola és a társadalom kaposolcttít, véleménye szerint I többet kívánunk a pedagógusoktól, mint általában a lakosság többi rété—

I gétől, ugyanakkor a pedagógusok sem mások,mint az egész társadalom

1 fejlettségük magán vizeli a társadalom fejlettségének a bélyegét. I A pedagógus teotUlotok tudatosabban támaszkodhatnának a fejlett ri[ lágnézett szülőkre is. A veszélyeztetett gyermekek nevelése elsőI rendű nevelési kérdés, mert nemesak róluk van szó, hanem az egész

I osztályt veszélyeztethetik E gyermekek veszélyeztetettségének okai

I legtöbbször osaládi körülmények. Ezeket az okokat megszüntetni naI gyen nehéz. Javasolja, hegy az oktatási anyagokat a jövőben az /B

bevonásával készítsek, úgy hegy párhuzamosan kerüljenek a témák a | tanáesülés napirendjére. JOLrály Andráené /KISz Budapesti bizottsága/

I véleménye szerint a nevelőmunka alapvető ellentmondása abból adódik,

I hegy az átmeneti társadalomban előremutató,» követelményeknek meg—

I felelő ifjúságot kell nevelni, akiktől azt követeljük, hegy a szocialista társadalom felnőttjeivé váljanak. As iskola is megköveteli,

1 hegy szooialista világnézetű, erkölosü fiatalok kerüljenek ki az isI kólából, de a társadalmi gyakorlat nem mindig egyezik ezzel a köve—

1 télménnyel, Így nagyon sokszor elkerülhetetlen ellentmondás kelet- I kezik a tanultak ée a gyakorlat között. Nevelésünkben nem szabad el1 feledkeznünk arról, hegy ha társadalmi életünk véltezását feltárjuk

| áa valóságos erőviszonyaiban tárjuk fel, a fiatalok számára nem lesz

I kiábrándító. Kiábrándító az, ha eltakarjuk a valóságot, és valamilyen

| ideálle elképzelést alakítunk ki bennük. A fiatalság alapvető kérdéI aekben elkötelezett a ozooializmus irányában ée es a le'fontosabb | érzés bennük,'amely mindenfajta konfliktus tllenezere la lehet. Véleménye ezerint a szocialista tanár-diák viszony alapvető tartalmát I s világnézeti, erkölcsi,politikai azonosság jelenti. Ez kölesönöasé'et jelent a tanár követelményét a tanulóval szemben, de a tanuló l igényét is a tanárával szemben. Fiatalok többsége a tanárától azt

| * kívánja, hegy modern ember legyen, amit úgy kell értelmezni, hegy

I kenm- nista világnézetű ember legyen. Ez adja a tanár-diák viszony valóságos tartalmát. A tanárnak naponta kell állústfeglalnia, tettei állandóan olyan kontroll alatt vannak, amely elég kritikus, mert e fiatalok kontrollja olyan, he© mindig k±3sé ideális megfogalmazásban állítják maguk elé a felnőtteket. A szocializmus iránti *lkö- I telezettsége adja azt az alapvető és mással nem helyettesit'-tő

V kapósét a diák és a tanár között, amely mással nem helyetteaithető

az együttes 'endolkodás, együttes érdel:elt3é . Ez kihat Ki3z szerviét munkájára is, mert az ilyen tartalommal megtöltőaő tanár-diék viszony egyben olyan módszerhez is segíti a tanárt, hogy az ifjúsági I szervezeteket a nevelő munka szolgálatába lehessen állítani.

—------------------------