1965. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
91
FT “ 71 k A tisztaszaporulat tehát/44.3oo lakáig.a II. ötéves terv idején.^" Érdekes megnézni a felépült lakások nagyságrendi auütait. A felépített uj lakásoknak 33 /-a, tehát l/3-a volt garapn és egyszobás é3 csal: lo /-a kétésf él-három szobás. Jelenlegi nehézsé- - geinken gyökeresen változtatni még akkor se tudunk, ha tudomásul vesszük, hogy a szobakonyhás lakás fajlagosan sokkal drágább, mint a három-három^ófélszobás. Érthető is, mert a 3Zoba-konyhás lakásba is kell konyha, fürdőszoba, előszoba és WC, viszont a háromszobás lakásba sem kell több.. A rendelkezésre állé kapacitást és pénzt figye- lembev^ve az elkövetkező ötéves tervben és a IV. ötéves tervben teIbU&f í*4CCCCX.<j> ] hát jelentékeny ^százalékban kell egyszobás és garsonlakásokat építenünk. Más kérdés, hogyan lehet olyan konstrukciót teremteni, hogy olyan gars&nházakat építsünk, amelybe beköltöznek a lakók és ugyan- atban a házban az egyéb szolgáltatásokat is kielégítjük, tehát nem kell egész jövedelmüket a szolgáltatásokra fizetni. El tudom képzel- ni azt is, hogy egyidejűleg olyan kisméretű lakások épüljenek a mai átmeneti problémák megoldására, amelyekből egy bizonyos idő múlva nem nagy összegek ráfordításával nagy lakásokat lehet létrehozni. Ez nem a közigazgatási, hanem a műszaki emberek feladata és szerin► tem ebben is lehetne valamit előrehaladni. Milyen céljaink vannak tehát a II. ötéves terv tapasztalatai alapján az elkövetkezendő időkben? Kiindulunk abból, hogy a II. ötéves terv során évről-évre visszaesett a felépített lakások száma, döntő mértékben azért, mert a lakásépítőiparban foglalkoztatottak száma is visszaesett. A tervidőszak első évéhez képest 1965-ig l.ooo-el csökkent- u___ _________ ^ ^ j
