1965. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

66

vá kell Budapestről kitelepülniök: olyan szerepet játsszunk, hogy a Fővárosi Tanács felelős vezetői és testületéi lépjenek fel azokban az esetekben, amikor a kitelepítésre vonatkozó határozatot egyes üzemek vonakodnak végrehaj tani, - mert tapasztalatunk szerint vonakodnak, a legkülönbözőbb okokkal és indokokkal. Mindenki megkísérli, hogy a legegászségtelenebbül működő üzem is Budapesten, a város belterületén maradjon. A város, a lakosság érdeke pedig az, hogy a kitelepítésre vonatkozó határozatnak érvényt szerezzünk.

Utaltam arra, hogy a Fővárosi Tanácsnak funkciója lesz a műnk aerőÁJj ott elosztásában. Azért szeretném ezt hangsúlyozni most, az 1966. év és a III. ötéves terv megkezdése előtt, mert

*

az utóbbi években olyan tapasztalatokat szereztünk, hogy a termelő 1 ágazatokban Budapesten foglalkoztatottak létszámának növekedése

2o-25 /-kai alacsonyabb, mint a vidéki termelőágazatokban foglalkoz- tatottak létszámának a növekedése. Ez kapcsolé4ikrá-mnr folyamatban lévő kisszámú iparkitelepitéssel és a vidéki iparfejlesztéssel. A Budapesten nem termelő ágazatokban foglalkoztatottak számának a nö- vekedése viszont az utolső 3 évben két-háromszorosan túlnőtte a vidéki,nem termelő ágazatokban foglalkoztatottak létszámának a növekedését. Magyarán szólva: ebtől az következik, hogy Budapesten van 1 egy olyan tendencia, hogy a különböző szakoktatási formáktól kikerülő fiatalok nem termelő munkába, nem fizikai munkára mennek, hanem Íróasztalt próbálnak maguknak szerezni. Pedig az élet rendje az, hogy a fejlődés forrása az a fizikai munka, amelyet a kis- és nagy üzemekben a szakmunkások, a betanított munkások, a segédmunkások elvégeznek. Ez a munka szerves kapcsolatban áll egész életünk- kel és jövőnkkel. A felnövő fiatalságot pedig úgy kell kiképeznünk, hogy érettségi után se restelljen elmenni ipari tanulónak bárhová, ahol becsületes, tisztességes munkával megkeresheti kenyerét.

I - 12 -